Idézetek a szülőről
Egy szülőnek az a feladata, hogy a gyerekei előtt járjon és megvédje őket, még ha már rogyadoznak is a lábai.
A gyermeknevelés sokkal, de sokkal fontosabb dolog, mint a világ összes tőzsdepiaca és szófosó sales meetingje együttvéve.
Az ember apaként szeretné gyermekét önmaga folytatásaként látni. Derűlátás, sőt rejtélyes büszkeség szállja meg, egészen addig, amíg meg nem érti, hogy a gyerek tőle független, különálló lény. Bármennyire szeretnéd, hogy a te lábnyomodba lépjen, hiába töröd magad, sőt kényszeríted rá, végül mégis a maga útját járja.
Semmit se kell tennem annak érdekében, hogy szeressenek - az anyai szeretet feltétlen... az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni.
Csak egy ostoba merne magára haragítani egy kamaszlányt. Nem az ő haragjuk elviselésére rendeltetett az ember.
gyereknevelés soha nem ér véget. Majd meglátod. Addig neveled őket, amíg csak élsz.
Amióta megszülettél, a Nap számomra miattad kel fel reggel. Jobb emberré tettél, és már tudom, hogy ez volt az első küldetésed, amiért ideirányítottak téged.
A terhesség azzal kezdődik, hogy a társadalom némi erőszakot tesz a férfiak - esetemben több mint negyvenévi - kitartó munkával tökéletlenre csiszolt nyelvhasználatán. A terhesség például az ateistáknál is áldott állapot lesz. Továbbra is terhességnek nevezni minimum félig végrehajtott csecsemőgyilkosság. A nyelvi abortusz bigott híveiből összeállt statáriális vérbíróság jogerős ítélete szerint azért, mert "a gyerek nem teher". Pedig dehogynem. Én láttam a csajomat terhesen. Hát azt nézni is teher, nemhogy hordani.
A nő és a férfi terhesség alatti munkamegosztásának lényege, hogy a nőt mindenki biztatja, a férfit pedig mindenki fenyegeti. A nőnek például senki sem mondja gúnyosan, hogy meghízott, vagy kárörvendően, hogy "na, majd megtudod, mi a fáradtság, mert soha többé nem fogsz aludni!", de a férfinak igen, aminek hátterében nyilván az van, hogy ezért az egészért mi vagyunk a hibásak, mi okoztuk, tehát legalább szavakban jól meg kell büntetni bennünket.
A szülés után minden hülye minden hülyeséget számon kér az anyán, sőt ezek ellenkezőjét is.
Minden gyerek olyan, mint régen a szovjet pezsgősüvegek. Negyven évig nem tudod kirakni a lakásból.
Ez egy modern gyerek: nemcsak apja van, hanem appja is. Az anyukája ugyanis egy könyökvédős főkönyvelő alaposságával naplózza a baba életét egy - isten tudja, honnan kikukázott - mobiltelefonos alkalmazással, tudniillik hogy mennyit aludt, evett és kakáit. Tényleg szó szerint minden szarra van már alkalmazás.
A gyerek nem gond. A gyerek feladat, kötelesség, kihívás, aggodalom, fáradtság, de nem gond. A gond a betegség, a társtalanság, a munkanélküliség, és az, ha nincs hol lakni, nincs mit enni, ha lőnek az utcán, és menekülni kell. De maga a gyerek, ez a belőlünk sarjadt, ránk bízott, ártatlan és magatehetetlen emberi lény fogalmilag sem lehet gond. A gyerek áldás.
Nincs rossz baba. Jó baba sincs. Baba van. Tömény, tökéletes csoda.
A nők ne őrizzenek monopóliumokat, és tanítsák meg a férfiakat mindenre, ami a gyerek ellátásához kell, a férfiak pedig tanulják meg és végezzék el. Amikor pedig megtették, akkor ne várjanak és ne kapjanak érte köszönetet. Mert nem a nők helyett és néha, hanem velük és mindig vagyunk szülők.