Idézetek a szülőről
A császár megrázta a fejét. A fiút nem azért vette magához, hogy áruló gyöngédséggel vesztére legyen, hanem hogy előkészítse az uralkodásra. Lehet, hogy ezen az estén, amikor tizenhat év után először érezhette a fiú mellett, hogy apa, gyöngébb volt, mint szabad lett volna. De ha részeg táncot járt volna, és a szent palota tetejéről a csillagokra kurjongatott volna örömében, az se lett volna sok.
Minden szülő azt hiszi, hogy amit csinál, azzal jót tesz a gyerekeinek. És hogy ő jobban tudja, mi a jó nekik.
A társadalomnak, a világnak az apaság a talpköve; minden összeomlik, ha a gyermekek nem szeretik apjukat.
Meg kell halnunk, hogy megtudjuk, mi lakik a gyermekeinkben.
Egy apának pokol az, ha gyermekei nélkül van.
Az apák akkor boldogok, ha adhatnak.
Egy apa úgy van a gyermekeivel, mint Isten velünk, emberekkel. A szívek mélyére lát, és megítéli a szándékokat.
Könnyek között jöttem emberként élni, Anyám karja féltőn vigyázott rám. Az első bánatomra egy mosoly volt a válasz, Nincs baj, az élet ilyen, néha fáj.
Ne tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében.
Minden földi élet gyökere egy és ugyanaz. Ez pedig nem más, mint a szülő.
A legtöbb agressziót a tehetetlenség szüli. A pofozkodó szülő a maga módján tényleg tehetetlen. De akkor miért nem kér segítséget a tehetetlensége ellen?
A legnagyobb csapás, ami szülőt érhet a gyermeke elvesztését leszámítva, ha látja, hogy ugyanabba a csapdába sétál bele, és nem tehet ellene semmit.
A szülőknek szerintem az a dolguk, hogy megtalálják az egyensúlyt az egészséges biztatás, a tehetség felkarolása, illetve a személyiséget kórosan romboló produkáltatás, sztárolás között.
A szülők mosolya, amikor elhagyják a szülőszobát, olyan baklövés, amelyért fizetni kell.
Viktor Vlagyimirovics Jerofejev
Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb.
Facebook
Pinterest