Idézetek a szeretetről
Szeretem mindenemet odaadni annak akit szeretek de nem szeretem ha elvárja hogy mindenemet odaadjam.
Előbb arra tanított meg, hogy önmagamat szeressem, hogy aztán szeretni tudjam őt. Ráébresztett, hogy a szívem elsősorban arra való, hogy engem (...), nem pedig arra, hogy másokat szolgáljon. Azt mondta, hogy a múltam mindig elkísér majd, de minél jobban megszabadítom magam a tényektől, és minél jobban figyelek helyettük az érzésekre, annál jobban fogom érteni, hogy a jelen pillanatában mindig van egy akkora üres tér, mint a sztyeppe, amelyet meg lehet tölteni szeretettel és életkedvvel.
Képtelenség, lehetetlen - bármennyire erőlködnek az istentagadók - száműzni Istent a földről. Hiszen, ahol szeretet van, ott az Isten!
Mert Isten szeretet. Így mondta anyám. Isten nem más, mint szeretet. Minden, ami szeretet, az Isten.
A hűségnek ugyanaz a lényege, mint a szeretetnek, nem válogathatom meg a gazda tulajdonságait, én a rossz és a jó emberekhez egyformán hűséges vagyok.
A részvét nem azonos a szeretettel. Soha nem tudja elfeledtetni a szeretet hiányát. Mert ez a szeretetben a különleges, nem lehet megjátszani.
Minden szeretet függ valamitől. Csak muszáj leszögezni, milyen feltételeket hajlandó elfogadni az ember cserébe a szeretetért. Ez elég könnyen hangzik, miközben pokoli nehéz. Amikor azt akarod, hogy valaki megszeressen, aztán azt, hogy változatlanul szeressen, előfordul, hogy olyan feltételeket is elfogadsz, amelyeket egy ideális világban, ahol minden gömbölyű, ki nem állhatnál.
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Néha azok a legveszélyesebbek, akik a legjobban szeretik az embert.
A szeretet mindig legyőzi azt, amit halálnak hívunk. Ezért nem kell megsiratnunk a szeretteinket, hiszen továbbra is a szeretteink maradnak, és mellettünk maradnak. Ezt rendkívül nehéz elfogadni.
Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk.
Minden szeretet a világon olyan, mint egy-egy folyó, amely ugyanabba a tóba tart, és ott találkoznak egymással, hogy átalakuljanak egyetlen nagy szeretetté, amely esőként áldást hoz a földre.
- Azt mondja, szeretett? (...) Hogy van az, hogy én ezt sohasem vettem észre? Csak a vágyait láttam. - Valószínűleg (...), mert a szeretet az értékesebb drágakő. Az ember nem heverteti. Kazettába rakja. Esetleg kulcsot is csináltat hozzá. A vágy csak féldrágakő.
Csókold meg édes anyukádat százszor, Szorítsd kezét jól, bárhová vezet, Szívből szeretnek téged talán máshol, Legjobban mégis anyukád szeret.
Azért szeretni, hogy szeressenek, emberi dolog, de aki magáért a szeretetért szeret, angyallal ér fel.