Louis de Saint-Marché

Nos, a világ is ilyen (...), ha az emberek mozdulnak, a jóslatok is változnak.

A kígyó mondta: van, aki csak találkozik vele, de van, aki magában hordja a kígyómérget.

Mégis azt mondom neked, sétálj a nap fényében, a felhők alatt, a holdas éjszakákon. Amit ott érzel, az ugyan nem mérhető, de boldoggá tesz.

Az, hogy valaki nagyon boldog, nem lejegyezhető adat, és főleg nem tudományos.

Azt a pillanatot kellene megragadni, amikor először visszafelé akarjuk forgatni az időt, akkortól vigyázni, mert kérgesedni kezd a lelkünk.

Nagyon hűséges tudok lenni. Én mindig várnálak, és keresném a kedved. Megvédenélek, ha valaki bántani akarna. Őriznélek, amikor alszol. Mert bármilyen is legyél, biztos lehetsz abban, hogy számomra a legkülönb vagy.

A hűségnek ugyanaz a lényege, mint a szeretetnek, nem válogathatom meg a gazda tulajdonságait, én a rossz és a jó emberekhez egyformán hűséges vagyok.

Sajnos, a hűség nem olyan (...), hogy sűrűn váltogatni lehessen. Az állandóság a jellemzője.

Hűségesnek lenni annyi, hogy akkor is gondolok rád, mikor távol vagy, ha megjössz, örülök neked, és nem kérdem, merre jártál. Ha elmész, szomorú vagyok, szomorú, mintha örökre mennél el. Bánatos vagyok, mikor te bánatos vagy, örülök, mikor örülsz, és megpróbállak mindig jókedvre deríteni. És soha, soha nem hagylak el.

Nem csak az előre kijelölt utak a fontosak, hanem azok is, amik közbejönnek.

Most, ha csak egyedül volnék, repkednék ide-oda céltalanul és kissé elveszve, de ahogy így össze vagyunk ölelkezve, úgy érzem, még ennek a sodródásnak is célja van.

Ha felnézel az égre, egyformának látod a csillagokat, csak akkor érzed, érted meg a különbséget, ha időt szakítasz arra, hogy hosszabban ismerkedj velük.

- Akkor nézd a napfelkeltéket, azok mindig vidámsággal töltik el a lelket. Egy új nap kezdete, egy... - Igen, de mindez egyedül nem érdekes. Ha egyedül nézel valamit, azt nem is látod igazán!

Nem az tesz gazdaggá, amit birtokolsz, hanem aminek tiszta szívedből örülni tudsz!