Idézetek a pénzről
Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél.
Nincs rosszabb, kínzóbb meg gyötrőbb annál, mint az apától örökölt sapkában ott ténferegni a vásárban, látni, hallani, érezni és szagolni, amikor egyetlen fitying sincs a zsebben.
Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek adni kell.
A gazdagság egyedül nem boldogít.
Amit megtakarítunk, olyan, mintha megkerestük volna.
Nem nehéz pénzt keresni, ha valaki csak arra pályázik. De néhány kivételtől eltekintve, az emberek nem pénzt akarnak. Fényűzés kell nekik, szerelem kell nekik, hódolat és elismerés kell nekik.
A bankárok nem szeretik, ha valaki könnyedén bánik a pénzzel, még akkor sem, ha valami szentimentális oka van rá.
Egy bolond és a pénze hamar elszakad egymástól.
Pénzért nem lehet életet vásárolni.
Saját pénze csak a hamisítónak van - a többi: kölcsön.
A zsugori, tudjuk, ijedt ember, aki a pénz erődjében keres menedéket.
Csak a szegények lehetnek lusták. Mint ahogy tudatlanok is csak ők lehetnek. Egy gazdag emberről, aki nem ért semmihez, azt mondják, hogy független vagy elkényeztették.
Az ötvenes években, ha valakinek az irodájában közvetlen városi vonal volt, az már önmagában is rangot jelentett.
Ha az ember nem fut a pénz után, az fog utána futni.
Nem biztos, hogy luxusautóval lehet eljutni a boldogsághoz.
Az arannyal és drágakővel teli termet senki sem tudja megőrizni. Aki gazdagságával és előkelőségével kevélykedik, maga zúdít magára szerencsétlenséget.