Idézetek a pénzről
Egy ruhát én úgy mérek, annyi az értéke, amennyi a ráfordított idő, meg a figyelem, meg a gondolat, amivel a ruha készült. S így minden más.
A legelégedettebb ember az, aki egyszerre tud költekezni és takarékoskodni, hiszen így kettős az öröme.
Igaz házasságban nem lehet "én pénzem, te pénzed". Csak "mi pénzünk" van.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra, és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez.
A megfelelő bér nem a legalacsonyabb összeg, amiért egy ember még hajlandó dolgozni, hanem az a legmagasabb összeg, amit a vásárló még tartósan meg tud fizetni.
Ha háború fenyeget, kell a pénz.
A pénzteremtéshez pénz kell, de nem feltétlenül a sajátod.
A leggazdagabb a takarékos, a legszegényebb a zsugori.
Emlékszik bárki olyan időkre, amelyek nem voltak kemények, és amikor nem voltunk szűkében a pénznek?
A minőség még sokáig megmarad, amikor az árat már rég elfelejtették.
Ma az emberek tudják mindennek az árát, de nem tudják semminek az értékét.
Sosem kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni.
A szegénység és a gazdaság többnyire nem pénz, hanem jellem kérdése.
A pénzed gyakorlati értéke annak függvényében sokszorozódik meg, hogy hány tényező felett gyakorolsz ellenőrzést az alábbiak közül: mit csinálsz, mikor csinálod, hol csinálod és kivel csinálod. Én ezt "szabadságszorzónak" nevezem.
Az emberek nem milliomosok akarnak lenni, hanem azt akarják átélni, amit - hitük szerint - csak milliókon vehetnek meg.