Idézetek a pénzről
A szegény ember szűk négy fala jobban összeszorítja azokat, akik egymáshoz tartoznak. A napszámos, a hajóslegény, akinek egy szobája, egy ágya, egy asztala van: boldogabb ember. A favágó, aki mikor fűrészel, az egyik végét a fűrésznek a felesége fogja, az boldog ember; azok, mikor elvégezték a munkát, leülnek a földre, s esznek egy szilkéből bablevest, s megcsókolják egymást utána. Tehát legyünk szegény emberek.
A pénztelenség olyan, mint a nátha: ha nem idegeskedik miatta az ember, egy idő után magától elmúlik.
Mint minden nagy pénzember, a pénzszerzés módját, ezer csínját-bínját élvezte, nem magát a pénzt. Az csak arra kellett neki, hogy még érdekesebb, még kacifántosabb módon még több pénzt teremjen.
Tudom, milyen szegénynek lenni. Nem olyan szörnyű tragédia. Persze csak, ha az ember fiatal, erős, és kész dolgozni. Sohasem volt annyi pénzem, hogy eljussak oda, ahova jutni akarok.
Pénz! Milyen kétségbeesetten keresik az emberek! Valamikor az életem során, amikor hagytam, hogy eltávolodjanak az álmaim, amelyeket ekkor a fiatalos naivitás megtestesítőiként könyveltem el, a pénzt hatalommal ruháztam fel. Nem szabadna, hogy a pénznek ilyen hatalma legyen, és nincs is hatalma mindaddig, amíg az ember szert nem tesz rá.
Nehéz a boldogoknak helyesen megítélni a nyomorúságot.
Azért mégiscsak helyes ez, hogy úgy van berendezve a világ, ahogyan. Rádöbbentem arra, hogy hiába van infláció, hiába beszélnek annyit a jó pénzről és a rossz pénzről. Az igazság mégiscsak az, hogy az igazán nagy és fontos dolgok nem kerülnek semmibe. A levegőért nem kell fizetni, a csók, ha pénzbe kerül, akkor már nem ér semmit, ingyen van az egészség is, és ha nincs, hiába megyek be bármilyen üzletbe egészséget vásárolni, még drága pénzért sem megvehető. A nap is ingyen süt már mióta, és a rózsák édes illatát is ingyen hozza felém a teljesen díjmentes nyári szél.
Olyan kínosan érint annak a tekintete, akitől az ember pénzt kér. Vannak kölcsönök, melyek a becsületünkbe kerülnek, mint ahogy vannak baráti szájból elhangzó visszautasítások, melyek utolsó illúziónktól rabolnak meg.
Ne kergessen illúziókat: minden fizetőeszközhöz vér tapad.
Rossz kézben egy pénzérme is ugyanolyan veszélyes lehet, mint a kard.
Olyan kevés emberrel találkozni manapság, aki többre értékeli a barátságot a pénznél.
Pénzzel és tárgyakkal (...) nem lehet megváltani azt az időt, amit két ember adhat egymásnak az életéből.
Vannak szegénységre és vannak gazdagságra született emberek. Ez utóbbiak még rongyos szegényen is bizonyos mértékig a gazdag emberek módjára viselkednek. Ez a viselkedés nem annyira az embertársaik felé irányul, mint a saját idegrendszerük ellen: az ilyen, gazdagságra-hajlamos embernek gyakran semmi tehetsége nincs a pénzszerzéshez. Néha egész életén szegény marad. De sohasem lesznek barátai a szegények közül; és sohasem fog megnyugodni a szegénységben.
Akkor van a legnagyobb esélyed a jólétre, ha azt csinálod, amit igazán szeretsz. A szeretet energia. Minden, amit szeretettel csinálsz, át van itatva nagyfokú energiával, és ezt az energiát könnyen át lehet váltani csilingelő érmécskékké.
A pénz sosem csak pénz. Mindig valami más is, valami több, és mindig övé az utolsó szó.