Idézetek a pénzről
Kiváltságos családba születtél. És hogy mihez kezdesz ezzel, az csak és kizárólag tőled függ. Azért vagyok itt, mert veled akarok lenni. De ha nem tartanálak érdekesnek, a világ összes pénze sem tudná megváltoztatni az érzéseimet veled kapcsolatban.
A kiadások azért növekednek, hogy lépést tartsanak a bevétellel.
Az is elhibázása az életnek, ha minden munkánk és gondolatunk a vagyonszerzés. Gyűjtünk először azért, hogy a hét sovány esztendőre meglegyünk. Gyűjtünk aztán, hogy bőségben éljünk, azután hogy gyermekeinknek ne kelljen dolgozniuk, s még azután is gyűjtünk, mert megszoktuk, mert a célt elfelejtettük. Már nem azért gyűjtünk, hogy éljünk, hanem azért élünk, hogy gyűjtsünk. És gyűjtünk, gyűjtünk: nincs semmi gondolatunk, semmi vágyunk, cselekvésünk, csak a gyűjtés, a pénzszaporítás. Végre a halál lerántja a kezünket a pénzes zacskóról.
Meg vagyok arról győződve, hogy a világnak semmiféle gazdagsága sem képes az emberiséget előremozdítani (...). A pénz csak a haszonlesőt vonzza, és megmásíthatatlanul visszaéléshez vezet.
Rengeteg a céltalan fiatal. Rengeteg a beteg, öreg, magára hagyott ember, egyre kevésbé törődnek velük, mindenki hajtja a pénzt. Miért? Előbb-utóbb úgy is jön a nagy kaszás, és teljesen mindegy, hogy szegény vagy gazdag valaki.
Az emberi lények csak úgy élhetnek értékes és harmonikus életet, ha képesek - az emberi természet korlátain belül - megszabadulni attól, hogy folyton az anyagi természetű vágyaik kielégítésére törekedjenek. Az igazi cél a társadalom szellemi értékeinek gyarapítása.
Semmi más nem marad meg számunkra az élményeinken kívül, a tárgyak másodlagosak.
Egy gyerek nem érzi, hogy szegény a család. A gyerek maximum azt érzi, hogy szeretik a családban, vagy nem szeretik.
Egy jó minőségű kottapapír nagyobb öröm számomra, mint százezer dollár.
Az élet fájdalmai, örömei, az elégedettség csak részben lelhetők fel az anyagi javakban.
A szegénységnek millió arca van, rengeteg mindent foglalhat magába, és azt, hogy mi a szegénység, csak az tudja igazán, aki sokáig reménytelenül szegény.
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Mi is a pénz tulajdonképpen? A fáradozás elvont fogalmának fizikai megtestesülése.
Korán kelni: fél árulás! Aki korán kel, az aranyat akar lelni. Nem? Aki aranyat lelne, az gyanús, mert szívesen válna tőkepénzessé. De kire lehet az ilyesmit rábizonyítani? Ne vádaskodjunk vaktában.
A gazdagoknál, ha valamelyikük könnyelműsködik, egyszerűen csak ostobaságokat csinál. Mosolyognak rajta, és azt mondják: éli világát. A szűkölködők körében azonban az olyan fiú, aki rákényszeríti a szülőket a félrerakott garasok megbolygatására, gonosz teremtés, hitvány és cudar!