Idézetek a pénzről
A pénzen nem lehet boldogságot venni - de lehet vele adni! Nem érdekel, hogy elszórom, ha arról van szó, hogy másoknak adhatok.
Miért kellene többet fizetni egy pénzügyi mérnöknek, mint amit egy valódi mérnöknek fizetnének? Egy igazi mérnők hidakat épít, a pénzügyi mérnök pedig álmokat.
A legtöbb gazdag ember számára a pénz megszerzése a dolgok alfája és omegája. Fektess be egyre nagyobb összegeket, keress egyre több pénzt! De minek? Meg se pihennek, és fel se teszik maguknak a kérdést: miért? Nem tudják.
Tudja, minden attól függ, mit akar az ember az élettől. Az a lényeg, hogy az ember vágyai elég erősek legyenek. Sok embernek van sok pénze, de sejtelmük sincs, hogy mire használják. Végül azután magával rántja őket a pénzcsinálás gépezete. Rabszolgává válnak. Korán reggel elmennek a hivatalba és későig maradnak; nem jut idejük az élvezetekre. És mi a jutalom? Egyre nagyobb autó, ház, egyre drágább szerető vagy feleség, és hadd tegyem hozzá, egyre több fejfájás.
Luxusra nincs szükségem. Egy apró falucskából jövök. Kinek mennyi pénze van, nem számít. Belül még mindig abban a falucskában élek, csak azóta egy kicsit nagyobbacska lett.
Nem akarok ketrecben ülni, sem színpadon élni. (...) 14 nap múlva megint hazamegyek, ahol azért nevetnek egy viccen, mert jó, és nem azért, mert gazdag ember mesélte. Azt fogom enni, amit szeretek, nem pedig azt, ami drága. Azért beszélgetek majd emberekkel, mert kedvelem őket, nem pedig azért, mert híresek.
A pénz értéke mindig viszonylagos (...). Az számít, hogy kinek mennyire van szüksége.
Mondd, kérlek, nem vetted észre, hogy azok, akik ma élnek, a gazdag embert egészen úgy tisztelik, úgy imádják, mint Istent? Boldogok, ha jó hozzájuk, de akkor is boldogok, ha kegyetlen, embertelen és komisz, ha tiporja és rugdalja őket. Maguk se tudják, hogy miért tisztelik, imádják a gazdag embert. Nyilván azért, mert ő maga ő, mert ő a gazdag ember. Mindent tőle várnak, igazságot, becsületet, életet. Legyünk őszinték. Mi is ilyenek vagyunk. (...) Jegyezd meg, fiam, a gazdag embert olyan titokzatos varázs övezi, olyan túlvilági dicsfény, oly csodálatos lény ő, hogy amihez hozzáér, az menten arannyá, áldássá válik.
Szegények és gazdagok sohase lehetnek egymáshoz őszinték. (...) A szegény ránéz a gazdagra, s ezt gondolja: "Jaj, de gazdag vagy te". A gazdag ránéz a szegényre, s ezt gondolja: "Jaj, de szegény vagy te". A szegény belül, a lelke mélyén így kiált a gazdag felé, teljes meggyőződéssel: "Adj pénzt, adj pénzt". A gazdag belül, a lelke mélyén, így kiált a szegény felé, éppoly meggyőződéssel: "Nem adok, nem adok". Minthogy erről nem beszélhetnek, társalgásuk folyton elakad.
A szeretet és az önfeláldozás még nem garancia a boldogságra, ahogy a pénz sem.
A pénz nem minden, és még csak nem is elég, A mai világban sajnos a legfontosabb kellék, Kell még! - mondod, hiszen valami késztet, De soha meg nem szűnik ez a hiányérzet.
Ha nincs olyan sok pénzem, mint amennyit szeretnék, vagy ha rohamosan fogy, akkor ennek oka van. Gyökerei nem a "külső" körülményeimben, hanem a "belső" világomban rejlenek.
A barátság szent szenvedélye oly forró, oly állhatatos, oly hűséges és oly kitartó természetű, hogy egy életen át elkíséri az embert, ha nem kérnek tőle pénzt kölcsön.
Mindig a mások pénze a legjobb üzlet.
Aki azt állítja, hogy a pénz nem számít, annak még soha nem kellett a párnák közé esett aprót keresgélnie.