Idézetek a nőkről
A női együttérzésnek nincs határa, ahogy a gyűlöletnek sem.
A fiúk nem igazán ismerik a "hisztinyelvet". Pedig annyira egyszerű. Mindig pont az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit mondunk. Ha azt kérem, ne hívjon, elvárom, hogy hívjon. Ha azt mondom, haza akarok menni, egyébként nem akarok. Ha azt mondom semmi bajom, egyértelmű, hogy nagyon is van baj. De ezt nem mindenki tudja. Így hiába ültem a babzsákfotelemben, a mobilomat szorongatva, nem szólalt meg.
Ahhoz, hogy egy nő nyíltan megmondja, hogy harminc éves, az kell, hogy öntudatos legyen! Ahhoz, viszont, hogy őszintén megmondja, hogy negyven, ötvennek kell lennie.
Vessenek meg, ítéljenek el, én nem akarok egyenjogú lenni, legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan azt manapság elképzelik és ahogyan annak idején a szüfrazsettek kitalálták. (...) Annak, akit kiválasztottam, akivel kölcsönösen kiválasztottuk egymást, akivel szövetkeztünk, legyek megfelelő partnere, segítsem mindenben. Úgy egészítsük ki egymást, hogy így alkossunk egyet. Ha egy nő nem elég egyenjogú azáltal, hogy kiszolgál, hogy együtt él, hogy szeret, intéz, csinál, nevel, szervez, tehát hogy a hátán viszi a családot, akkor felejtsük el, hogy van férfi és nő.
Az olyan asszony, aki még nem találta meg az igazi szerelmi partnert, olyan, mint egy hangszer, amelyen még sohasem játszott igazi művész.
A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kisértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfoghatod; a férfié: minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A nők soha nem olyan erősek, mint amikor a gyengeségeikkel fegyverkeznek fel.
Régebben azt hitte, hogy majd ha megöregszik, meg fogja érteni a nőket. De mekkorákat tud tévedni az ember! A nők most még nagyobb rejtélyt jelentenek számára.
A nőben több igazi nagylelkűség van, mint a férfiban. A nő nem tud, nem képes elkövetni olyan aljasságokat és gazságokat, amelyeket önök elkövetnek. A nő nem tud tettetni ott, ahol önök tettetnek, és nem tudja elnézni azokat az aljasságokat, amelyeket önök elnéznek. A nőben van elég nemeslelkűség ahhoz, hogy mindezt megmondja - anélkül, hogy jobbra-balra nézegetne: vajon tetszik-e ez valakinek, vagy nem -, mert ezt meg kell mondani. Ami galád, az galád, akárhogy leplezzék is, akármilyen színben tüntessék is fel. Az galád, galád, galád!
- Mi az, ami ön szerint hiányzik a mai nőkből? - A gerinc hiányzik. Nincs tartásuk, önbizalmuk, büszkeségük. Prostituálódnak a belső bizonytalanság miatt: azért, hogy megkapják a szeretetet. Meg akarnak felelni másoknak - nem önmaguknak -, hogy elfogadják őket. A magánytól való félelem miatt szereznek maguk mellé valakit, akivel aztán társas magányban élnek tovább. Egy nő ne a férfi, hanem maga miatt legyen nő!
Minden nőben van valami szépség. Az a női vonzerő, ami egyedülálló minden nőben.
Az ok, hogy miért nem fociznak a nők, az, hogy tizenegy nő nem hajlandó ugyanolyan ruhát egyszerre felvenni.
Vannak nők, akik egy életen által Kísérnek minket szomorú varázzsal, Mint hideg fényű, messze csillagok Örvények közt a gazdátlan hajót. Nők, akik mindig, mindig velünk vannak, Fanyarbús illatát az új tavasznak Ők küldik és az őszirózsa gyászát, Gyötörnek mély emlékek távolán át.
Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek, miközben iszonyúan megalázzák őket. A szeretők hűségesebbek a feleségeknél is, és még akkor is reménykednek és ácsorognak a mellékvágányon, amikor a vonat már régen elment. Egész fiatalságukat áldozzák az elérhetetlen férfira, aki soha nem fogja megköszönni, hogy annyi esztendőn át hűségesen és szerelmesen kitartottak mellette.
A nők legalább annyira kiismerhetetlenek, mint az óceán. Soha nem tudhatjuk, milyen mélység van a felszín alatt, amíg le nem eresztjük a mélységmérő ólmot.