Idézetek a munkáról
A munka nélküli jutalom értéktelen.
Két pasi - meg egy kicsi c. film
Hamar elvész, a mi hamar kész; S a mi kevésbe kerül, többnyire nem sokat ér.
Nincs jobb módja a pihenésnek, mint munkát cserélni.
Az örök elégedetlenség a mozgatórugó; a munka általa mindig élő marad és mindig más lesz. Ha azt éreznénk, hogy hú, mennyire jó minden, akkor valószínűleg elunnánk egy idő után mindent, amit csinálunk.
Ha az ember szereti és érti a munkáját, nem is érzi fárasztónak.
Ahhoz, hogy kétszer akkora teljesítményt kapjon valaki egy állattól vagy egy embertől, ahhoz mindig négyzetesen kell a jutalmat emelni.
A legtisztább öröm a munka, az alkotó munka. És az önmagáért beszél, az alá már nem szükséges aláírást tenni; vagy legfeljebb annyit, hogy ember.
Sosem dolgozni? Nos, ezt sok helyen olvashatod. Az élet nem munka. Az élet nem "dolgozás" és utána "élés". Egyszerre a kettő. Úgy, hogy észre sem veszed, melyik melyik. Mert nem akarod elválasztani a kettőt egymástól. Mégsem így fogalmaznék. Azt mondanám, hogy művészi szinten élni annyit tesz, mint minden pillanatban azt tenni, amit éppen szeretnénk.
Minél unalmasabb, amit csinálsz, annál könnyebb érdekessé tenni. Annál feltűnőbb lesz, bármilyen aprósággal is színesíted. Nem kell sok. Egy hivatalnok is lehet vidám. Nem paradoxon!
A munka arra kényszerít, hogy elfogadd, magadévá tedd a világot. Aki szánt, kövekbe ütközik, esőtől retteg, vagy esőt kíván, és ezáltal benne él a világban, tágul és világosodik. Minden egyes lépte visszhangot kelt.
Ha a munka a nép ópiuma, akkor nem szeretnék narkósan meghalni.
Vállalkozásunk tükörként mutatja nekünk, kik vagyunk, mit tudunk, mire vagyunk képesek.
A vezetés egyik nehézsége abban áll, ahogyan mi haladunk, úgy haladnak az általunk vezetett emberek is. Az önmagunkban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásával megteremtjük a légkört, amelyben mások is kiteljesíthetik saját lehetőségeiket.
Az emberek természetszerűen az önmaguknál erősebb vezetőket követik.
Ha szereted a munkád, minden nap hétvége.
Facebook
Pinterest