Idézetek a mindennapokról
Ébredés idején az új nap kétes örömmel tölti el a szobát; csöppnyi remény, hogy az alvás és ébrenlét vonzó bizonytalanságát még elnyújthatjuk az álmodó képzelet félig alvása és a megvalósult képzelet félébrenléte között.
Az ember ne aludjon ott senkinél. Az alvás halál. Minden reggel feltámadás. A hús feltámadása.
A vasárnapok a legrosszabbak. Olyan sivárak. A vasárnapok olyanok, mint a buta ember homloka. A vasárnap amolyan ódivatú dolog még abból az időből, mikor mindenki dolgozott. A rabszolgatartó társadalom maradványa.
Ki akar új irányt adni az életének? Ki akar kilépni a mindennapok taposómalmából? Végül is titokban mindenki erre vágyik.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, mert annak ugyanaz lesz a vége.
Az étel arra van, hogy jókedvűek legyünk tőle.
Sajnos, a dolgok sosem mennek olyan simán, ahogy eltervezzük őket.
Az újdonságnak hamar varázsa vész.
Arra biztatok mindenkit, hogy engedjen vágyainak, mert ezek teste jelzései. Teste pontosan tudja, mi az, amit elutasít, és mi az, ami jó neki. Az engedékenység azt jelenti, hogy megbízik önmagában.
A ruha olyan, mint egy üres vászon. A művész a kiegészítőkkel varázsolja a legegyszerűbb darabot is ámulatba ejtővé, amely egyúttal viselője személyiségét és ízlését is kifejezi.
Az olcsó cipők valójában a legdrágábbak.
Annyira szeretem a szeptembert! Valahogy olyan, mintha lelassulna az idő. Mintha icipicit több idő jutna arra, hogy megéljem mindazt a szépet és jót, ami körülöttem van a világban. Valami megfoghatatlan, de mégis nagyon is érzékelhető béke járja át a levegőt, és ez csodaszép.
Ha pálinkáról van szó - úgy lát sötétben is, mint a bagoly.
Én iszom. (...) Legjobb orvosság a lelkiismeret ellen.
Amikor kisüt a Nap benned, amikor megjön az életkedved, amikor a legnagyobb bajod sem baj - ez mind angyali segítség! Nem ő adja, kívülről, hanem felhozza belőled, mert ismer. És tudja, hogy lelked legmélyén mindig derű van.