Idézetek a mindennapokról
Az egészséges étkezés, az egy rémálom. Nem is gyakorlom, bár igény - az orvostudomány részéről - lenne rá. Eltekintve attól az elkedvetlenítő dologtól, hogy nem tudok főzni, elég tehetséges evő vagyok. A fesztávom a pacaltól a homárig terjed. Semmi nem idegen tőlem, ami jó.
Bor a szerelem tengere, Pokolban feneklik medre, Vad hulláma eget nyal. Bor a szellem piros árja, Bor az örök élet lángja, A ki issza, meg nem hal.
Bizony, akkor is történik valami - ha éppen nem történik semmi.
A megszokás és a rutin a biztonság csalóka érzetét keltheti, és elhitetheti, hogy minden szép és jó, így kell lennie, hiszen negyven felett már "mit is vár az ember".
A taktikázás olyan, mint az áprilisi eső. Mindenki tudja, hogy szükség van rá, de ettől még kellemetlen és bosszantó.
Amit az ember szívesen és örömmel tesz, az nem fáradság.
A leghétköznapibb dolog is megédesül, ha rejtegeti az ember.
Büszke dolog a (...) korai fölkelés. Az ember duplán érzi, hogy él, amikor mások még alusznak.
Mindenki fáradt lesz egy idő után. Aztán alszunk egyet éjszaka, és reggelre már nem leszünk fáradtak. Nem zárkózhatsz el bizonyos dolgoktól, csak azért, mert el fogsz fáradni.
A köznapi tudatban összefér egymással az ítélet és az előítélet, az empirikus megfigyelés és a fantasztikus elképzelés, a racionalizmus és az irracionalizmus, a tudás és a hit. A tudományos megismerés a mindennapi gondolkodásból kifejlődve megszabadul a "józan ész" előítéleteitől, a régi, hajdan igaz elképzelések maradványaitól, s új eszmék és igazságok felé törekszik.
A filozófiám alapja, hogy "cogito ergo sum" - gondolkodni és létezni viszont csak akkor tudok, ha jóllakott vagyok.
Az a legrosszabb a rákban, hogy semmi nem változik meg tőle igazán. Az ember ugyanúgy önmaga marad, még a potenciálisan végzetes dráma közepén is. A telefonhívások és az alufóliával letakart lasagnák pár napig vagy egy hétig tartanak, majd abbamaradnak, és az ember ott áll a rákkal, ahogyan korábban ott állt a munkájával, a törlesztőrészletével vagy a másodosztályú házasságával.
Ha éhes vagyok, eszem. Ha szomjas vagyok, iszom. Ha pedig mondani akarok valamit, akkor beszélek.
Ha még nem szólt a gong, még nem gyűrt le a gond, de a hangok belül azt súgják, a kétség beosont.
Minden ember életében vannak olyan meghatározó pillanatok, amikor kicsúszik a kezéből az irányítás, és tehetetlenül nézi, ahogy süllyedni kezd a világa.