Virginia Macgregor
angol író
Az embernek jól kell látnia, másként nem vesz észre maga körül semmi fontosat, nem tud segíteni annak, aki rászorul.
Akadnak a vizsgáknál nagyobb dolgok is az életben.
A világ közös kincs, köztulajdon, és a bajok mindig akkor kezdődnek, amikor az emberek elkezdenek falakat építgetni, kerítéseket felhúzni, és vaskos kapuk mögé zárkózni.
Soha nem hallgatják meg a gyerekeket. Úgy tesznek, mintha odafigyelnének rájuk, de aztán mindig az van, hogy ha az ember valami fontosat akar mondani, akkor mindegyik felnőtt ugyanolyan.
Anglia bizonyos részei még Szíriánál is rosszabbak. Rosszabbak, mert itt nincs sem háború, sem éhínség, mégsem tudják az emberek, hogyan legyenek kedvesek egymással.
Ha az ember olyasmit lát, ami nem helyénvaló, akkor igenis "ugrálni" kell.
Az emberek azt hiszik, hogy a malacok ostobák, mocskosak, és semmi mást nem csinálnak, csak zabálnak, meg a sárban henteregnek, de ez csak azért van, mert még sohasem laktak együtt egy malaccal, vagy nem olvastak róluk semmit. A sertés a negyedik legokosabb állat a világon, és nagyon gyorsan tanul.
A karácsonyi szülinap néha nagy kitolás (...), és egyik alkalom sem olyan, amilyennek lennie kellene.
Ami kívül esik a fókuszodon, nem olyan fontos, csak az emberek túl nagy hangsúlyt tesznek rá. Amit mindenki lát, az nem olyan érdekes. Amit te látsz, az már valami!
Ha valaki nővér, akkor kötelessége végighallgatni az öregeket, még akkor is, ha nincs sok értelme annak, amit mondanak.
Az étel arra van, hogy jókedvűek legyünk tőle.
Ahogy az embr öregszik, a ruhái is mintha megnőnének - akkorára nyúlnak, hogy végül már szinte lebegnek körülötte, és az anyag hatalmas fodrai egészen elnyelik.
A boldogtalanság rossz dolgokat szül.