Idézetek a küzdésről
Az élet mindenkit kihívások elé állít, és mindenkinek magának kell rájönnie, hogy melyek ezek.
Az egyetlen elviselhetetlen dolog az, hogy semmi sem elviselhetetlen.
Nem várhatsz a sorsra, hogy megadja neked azt, amiről úgy gondolod, kijár neked; magadnak kell megküzdened mindenért, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy már mindennek megfizetted az árát. Talán már elérted, amit akartál, de mondd csak, biztos, hogy megtanultad a leckét?
Először az eszeddel kell küzdened, és csak azután a szíveddel.
Ha az ember nem futamodik meg a helyzet elől, hanem nekimegy elszántan, mint a faltörő kos, akkor a helyzet futamodik meg az ember elől.
A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni.
Tudatomnál voltam, éreztem a veszteség fájdalmát, amely a mellkasomból sugárzott szét, és pusztító hullámokat küldött a végtagjaimba és a fejembe - de el tudtam viselni. Túléltem. Nem mintha a fájdalom gyöngült volna az idők folyamán, hanem mintha én erősödtem volna hozzá, hogy el tudjam viselni.
Fennmaradni annyi, mint úszni tudni ismeretlen vízben.
Ha az ember eljutott egyszer élet-halál mezsgyéjére, majd visszatért egy dúsabb életbe, akkor attól kezdve nem is képes többé aggodalomra.
A legyőzöttség csak egy ideiglenes állapot; a feladás teszi véglegessé.
Manapság az emberek nem arra törekszenek, hogy megakadályozzák a bajt, hanem, hogy kikerüljenek belőle.
Tudománya kellene, hogy legyen az elkeseredésnek. Az embereknek szükségük van a nehéz időkre, az elnyomásra, hogy pszichikailag megizmosodjanak.
Ha nem tudsz futni, kússz! Ha pedig már az sem megy, találj valakit, aki továbbvisz!
Ne harcolj az elkerülhetetlennel! Ha küzdesz, az annyit jelent, kudarctól tartasz. Ne érezd úgy, hogy teljesítened kell! Ha így teszel, elérhetsz bármit.
Amint egy nehézséget legyőztél, látni fogod, hogy az megismétlődik egy magasabb, kifinomultabb szinten. Ez ugyanaz a benned rejlő alapvető gyengeség, amivel kénytelen vagy kifinomultabb formában szembenézni.