Idézetek a küzdésről
A panaszkodás mindig az éppen létező el nem fogadása. (...) Amikor panaszkodsz, áldozattá teszed magad. (...) Változtass hát a helyzeten tettel, vagy szükség esetén mondd el a véleményedet, és lépj ki a helyzetből, vagy fogadd azt el! Minden más őrültség.
S ne gurulj dühbe, majd csak megtalálod a kivezető utat. Ha már végleg nincs más, szépen veszíts. Ne légy olyan, mint a tört gerincű kígyó, mely önmagába harap. Még nem roppant meg a hátad. Várd meg, amíg baj ér, akkor is ráérsz zokogni. Várd meg a küzdelmet, mielőtt feldühödnél. Van még időd.
Szenvedésre lettünk mi. Szenvedni annyi, mint diadalt aratni.
Minden harcos érzett már félelmet egy-egy csatától. Minden harcos csalt és hazudott már életében. Minden harcos indult már el olyan úton, melyet nem neki szánt a sors. Minden harcos szenvedett már jelentéktelen dolgok miatt. Minden harcos érezte már, hogy nem igazi harcos. Minden harcos követett már el hibát spirituális küldetése teljesítése közben. Minden harcos mondott már igent, mikor nemet akart mondani. Minden harcos bántott már meg olyan embert, akit szeret. Éppen ezért a fény harcosa: mert keresztülment mindezen, és mégsem vesztette el a reményt, hogy lehet jobb, mint az adott pillanatban.
Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.
Mindegyikünk rendelkezik olyan képességgel, amely kiaknázásával és érvényre juttatásával gazdag emberré válhat. (...) Nem a külső tényezők - a gazdaság helyzete, az időjárás, az állam politikája - irányítják életünket, hanem mi magunk.
A fegyelemnek azonban hitből és bizalomból kell fakadnia.
A sikertelenség mindig csak közbülső eredmény a végleges sikerhez vezető úton.
Ha el akarsz vetni minden gondot, képzeld, hogy mindaz, aminek bekövetkeztétől félsz, mindenképp bekövetkezik, és bármi legyen az a rossz, mérlegeld magadban, és becsüld fel félelmedet: belátod bizonyosan, hogy vagy nem nagy horderejű, amitől félsz, vagy nem tart soká.
Bárcsak kavics lehetnék, egyszerű, tenger-csiszolta-vájta ősi mű, olyan, akit a sodró Eredet boldog, lázas örvénye felvetett, s aki nem hagy magán hasadni rést, némán is őrzi a megrendülést.
Csak annyira ápolgassátok testeteket, amennyire a jó egészség igényli. Keményebben kell bánni vele, hogy kifogástalanul engedelmeskedjék a léleknek.
Kóstolgat az élet minket, gondoltál már erre? Hoz rengeteg jót, de mindig valami nagy árat fizetsz. Olyan terheket ró rád, meggebedsz. Aztán megint ad. Elvesz, ad. Néha azt érzem, figyeli, mit bírsz még...?
Harc nélkül elvesztett csata a fiatalon feladott élet.
Amelie csodálatos élete c. film
Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.
Facebook
Pinterest