Idézetek a környezetünkről
Minden egyes esőcsepp az ég egy csókja.
Vendég vagy a természetben - viselkedj!
Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre.
A szarvas így szólt: "Az Embernek megvan mindene. Több kívánsága nem lesz." Ám a bagoly azt mondta: "Nem így van. Tátongó lyukat láttam az Emberben. Csillapíthatatlan sóvárgást. Ettől szomorú, ezért akar még többet. Megy tovább, és elveszi, amit megkíván... Míg a Világ egyszer azt nem mondja: "Nem vagyok többé, nem maradt mit adnom."
Az emberiség még elhaldokolgat egy kicsit. A szörnyű füstjeinkkel, szereinkkel mérgezett, ártó sugarakkal bombázott bolygó nem hal meg, hanem átszervezi az életet, kiiktatja az embert, mint egykoron a mamutot, azután újjáéledve talán megint kockázatos kísérletbe kezd, valamiféle - értelmesnek hitt - teremtményekkel. Az Apokalipszis csupán az ember vége.
A klímaváltozás a mi generációnk kihívása. S válaszunktól nem a világ jó sora függ, hanem a miénk.
A természetvédelemmel kapcsolatos törekvések konzervatív jellegűek: a "természetvédők" nem a "természetet" akarják megvédeni, hanem a természet megszokott jellegét, egy olyan ökológiai állapotot, amely csak annyira "természetes" vagy "nem természetes", mint bármely más állapot.
A Föld (...) beteg és orvosra van szüksége. Klímabetegsége van, amit nedveinek egyensúlyvesztése és magas láz - illetve kissé megemelkedett hőmérséklet, de az orvosok jóslata szerint magas láz jellemez.
Teológiai értelemben a bűn az isteni parancs megszegése, és ezért büntetést érdemel. A korábbi társadalmakban a papok feladata volt, hogy felhívják a figyelmet a törvény megszegésére. Úgy látszik, mostanság a klímakutatók vették át ezt a szerepet.
Modelleket építünk, hogy megmagyarázzuk a természetet, de a modelljeink felpattannak a papírról, betörik a természet ajtaját, és elűzik eredeti lakóit.
A Föld alig várja, hogy kiveszejtsük magunkat, mert ő tudja az igazságot: van élet az ember után!
A Föld elég forrást biztosít, hogy mindenki szükségletét kielégítse, de nem mindenki mohóságát.
Egyedül a nyaralóknak adta meg az Isten azt a képességet, hogy megértsék a természet szépségét, az emberiség többi része bűnös tudatlansággal van megverve e szépségeket illetően. Nem becsülik az emberek a gazdagságukat. Amink van, nem óvjuk; sőt - amink van, azt nem szeretjük.
Nem fordíthat hátat a természetnek, különben az is hátat fordít magának!
Sok mindent kérhetnék, én azt kérem: Ne olvadjon el a jég lent Délen!