Idézetek a kisugárzásról
A szépség olyan kábítószer, amit nem vonhatunk meg magunktól, hacsak nem szó szerint folyton behunyt szemmel járunk.
Valami szépet látni olyan érzést kelt, mint a szerelem. Mintha belezúgnánk egy igazán kellemes külsejű emberbe, pusztán attól, hogy ránézünk.
Egy kiló romlott alma pont olyan nehéz, mint egy kiló csodaszép gyümölcs. Mert a mérlegnek csak a mennyiség számít. Nem az értéket, nem a minőséget méri, csak a mennyiséget. De az én mérlegem más. Az én mérlegem az értéket nézi. A Kincset. Az igazit.
Az igazság és a szépség önmagában nevelő hatású.
Ha valakin megakad a szemem, hosszan figyelem a járását. Olyan az, mint a mosoly. Ha meg is kopik az évek múlásával, a karaktere nem vész el.
A szépség lelke az arányosság.
Szép vagy. Ahogy régen. Ahogy mindig. Ahogy most is. De most még szebb. Akkor is, ha bent vihar dúl, ha nem sima a víztükör, ha nem ragyog a Nap, ha... és ezért költözni kell. De most nem a belső ragyogásnak kell kiköltöznie arcodra, szemeidbe, mosolyodba. A külső ragyogásnak kell beköltöznie lelkedbe.
A moziban a kamera hívogatóvá teszi a szépséget, de a valóságban a szépség kerítés, amely távol tart, elijeszt.
A "készen kapottnál" (...) érdekesebb az, amit te magad csinálsz a testedből. Ruhákkal, hajakkal, tetoválással, sminkkel, bármivel alakíthatod ideiglenesen vagy kvázi véglegesen. Mindig más lesz és ettől izgalmas lesz az egész.
A valódi szépséghez, ahhoz, amely nem kopik, és nem fakul, idő kell. A valódi szépséghez nyomás kell. A valódi szépséghez hihetetlen állhatatosság kell. A víz lassú csepegésének köszönhetjük a cseppköveket, a földkéreg lassú mozgása hozza létre a hatalmas hegyeket, a tengerek és óceánok fáradhatatlan hullámverése tördeli apró darabokra a sziklákat és simítja el a durva éleket. És az erőszakból, a tébolyból, a szelek üvöltéséből és a hullámok bömböléséből megszületik valami jobb, valami, ami addig nem létezett.
Szerintem az emberek is olyanok, mint a festmények. Ha elég alaposan megnézed őket, már nem egy tökéletes orrot, vagy egy szabályos szájat fogsz látni. Nem a pattanások helyét fogod látni, és nem is gödröcskéket az arcon. Ezek fokozatosan elmosódnak, és hirtelen meglátod a színeket, az életet, és a szépség egészen új értelmet nyer.
Sokszor úgy érzem, hogy a szépség akadályokat gördít a szerelem útjába. (...) Az ember néha egy arcba lesz szerelmes, és nem abba, ami mögötte van.
Az ember szinte bárhol megtalálhatja a szépet, ha hajlandó meglátni, csak a mindennapi csatározások közepette olyan könnyű elfelejteni ezt a teljesen ingyenes luxust.
Aki csak terpeszkedik, ahogy a dinnye a fűben, az úgy is nő, mint a dinnye.
Nincs bajom a plasztikai sebészettel, de az őrültség, ha mindenki ugyanabban a testben akar élni.
Facebook
Pinterest