Idézetek a karácsonyról
A fal alatt állok. És a legszebb karácsonyi gondolatot akarom megfogalmazni. Amilyet még soha. Amilyet még soha senki, amilyet még én sem. Keresem a szavakat, mondatokat. Ki tudja már, mennyi jutott eszembe... és mégsem. Nem tudom megírni. A legszebbet nem lehet. Nem, mert a legszebb gondolat nem is gondolat. Nem betű, nem szó, nem mondat. A legszebb gondolat valóság. Csodás szemekkel, szépséges arccal, gyönyörű lélekkel. Leírhatatlanul. Mert a legszebb gondolat te vagy.
A karácsony nem csak egy nap. És nem is három. Az igazi karácsony nem... Sőt, nem is napokkal számolható. Karácsony a szeretet születésének ünnepe. Szeretet pedig bármikor születhet. Bárhol, bármelyik napon, bármelyik pillanatban. Hiszen az első karácsonyig az a nap is csak egy volt a sok közül. A szeretet születésétől vált karácsonnyá.
Ne engedjen a nyomásnak: a karácsonynak nem kell olyannak lennie, mint a filmekben.
Karácsonyest, nyugalmas este, szemünk a friss havon mereng; és lelkünk bánattal övezve ki tudja merre, merre leng?
A gondolat, hogy a mai este a szeretet ünnepe, mintha néhány fagyos lélegzetvétel idejére jobb hellyé tenné a világot. És ezen az sem változtat, hogy nemcsak ölelkezés és csókolózás, de veszekedés és verekedés is lesz a fenyőfa alatt. A lényeg a gondolat. És lehet, hogy ennyi a titka az egésznek.
A decemberben leggyakrabban elhangzó beváltatlan ígéret: karácsony előtt még összefutunk.
Szent karácsony beköszöntött, pompázatos ruhát öltött. Oly szaporán, mint a zápor, ezer csillag hull a fáról.
A Black Friday, a fekete péntek mutatja meg a fehér karácsony igazi arcát: amikor elkezdik csúcsra járatni a bolygófogyasztást mint ünnepet. Pedig a legszebb ajándék nyilván az lenne a Földnek, ha nem vennénk semmit: ha legfeljebb saját készítésű ajándékokat adnánk szeretteinknek, és a vásárlásra pazarolt időt is rájuk fordítanánk.
Máshogy tekintek az ünnepekre, amióta édesanya vagyok. A legfontosabb, hogy a kislányom számára elhozzam a csodát.
A modern karácsony: a gyerekek megrontása a fogyasztói életszemlélettel.
A szívem mélyén mindig karácsony van. A szívemben rejtegetett zug, ahova visszajárok örülni, maga a karácsony.
Gyermekkorom óta a karácsony jelenti azt a biztonságot, amire tulajdonképpen mindenki vágyik: a felnőttek is abba a megélt vagy elképzelt biztonságba vágynak vissza, amit egy kisgyerek érez az anyja ölében. A karácsony az illataival, az énekeivel nekem mindig erről a biztonságról szól.
Amig hisztek a karácsony ünnepben, az év e legszebb óráiban, addig bárhol lesztek is, mindig terítve fog várni benneteket a karácsonyünnep asztalkája.
Az ünnepre csak úgy vagytok érdemesek, ha tiszta szívvel léptek a karácsonyfa alá.