Idézetek a kapcsolatról
Miután az ember híres lesz, nem kell sok idő, hogy felbukkanjon valaki, aki mellette ült az iskolapadban.
Nem ítélkezhetünk olyan emberek fölött, akiket egyébként szeretünk.
Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.
Ha az ember a munkájára hivatkozik, hajlamos azt hinni, hogy nyugodtan összecsomagolhat, mert senki nem orrol meg rá.
Mindenkit agyon lehet ütni egyetlen szóval és meg lehet szerezni egy másikkal.
Ha valakivel először találkozunk kilenc év után, akkor furcsamód mindig van egy pillanat, vagy talán csak egy töredékmásodperc, amíg úgy érezzük, hogy a másik teljesen idegen, de aztán ez elmúlik, és megint ugyanaz az ember áll előttünk, akit ismerünk.
Aki szeret, és meghozta a döntést, az bevárja a másikat, és együtt gyógyítják, javítják a sérült kötelék szálait. Elárulni, elhagyni egymást, csomagolni, és fejvesztve menekülni a helyszínről bárki tud, ahhoz nem kell nagy kurázsi. De egymás szemébe nézve valóban beszélgetni, romboló életeseményeink, tragédiáink, kibírhatatlannak tűnő viharjaink idején is kitartani, a bajban összekapaszkodni: ez a szeretetteljes, valódi elkötelezettség lényege.
A férfi és a nő együtt töltött pásztorórája jelentéktelenebb, kevesebb emlékezetet hagy maga után, mintha együtt keltek volna át a háborgó csatornán.
Súlyos átkot von a maga fejére az, aki megkísérli összehozni a barátait.
A társasági élet csak egy nagy mosoly, és a nagy mosolyban nincsen más, csak fogak.
A fejeddel ne akard megérteni a szív érzéseit, és a szíveddel megérteni a fej gondolatait.
A történetek semmit sem jelentenek, Ha nincs senkid, akinek elmondhatnád.
A legtöbb, amit egy másik embernek adni tudsz, a figyelem.
Túl nagy ár egy "jó" párkapcsolatért azzal fizetni, hogy nem lehetsz önmagad.
Rettegek attól, hogy valaki feleségévé váljak, mert az élet megtanított rá, hogy két ember sohasem szeretheti egymást igazán.
Facebook
Pinterest