Idézetek az igaz szerelemről
Csak a szerelmes férfi kérdőjelezi meg minden döntését, minden cselekedetét. Csak a szerelem állítja meg a harcos kezét, és plántálja a fejébe a kételyt, hogy szíve hölgye vajon nem tartaná-e kegyetlennek. Csak a szerelem kényszeríti a férfit, hogy egyszerre legyen a legjobb és a legesendőbb. Néha mindez ugyanabban a szent pillanatban.
Nincs a szerelemben semmi diszkréció, semmi tolerancia, semmi elegancia. Beüt a szerelem, rád adják a Sikoly-álarcot, és azzal annyi. Nem is rád adják, felveszed magad.
Ha szerelmünk kissé sokáig plátói, tönkretesz.
- Milyen érzés, ha az ember szerelmes? - Hát... amint meglátod a szerelmedet, a szíved leesik a gyomrodba, szétnyomja a zsigereket. Az így kiszorított nedvességtől izzadni kezdesz, és a víz kivágja az agyad biztosítékait, amitől aztán teljesen kótyagos leszel. Végül kisül az agyad, elernyednek a rágóizmaid, és amíg a nagy Ő odébb nem megy, csak állsz, és makogsz, mint a hülye.
Aki mélyre néz magában, látja, hogy ott, azon a helyen, ahol a szerelem lakik, csak egyetlen üres trónus áll.
Be furcsa, hogy az ember látja, milyen kacagnivaló bolond más, mikor szerelmes, mégis egyszer aztán kikacagtatja saját magát is, amikor szerelembe esik ő is. (...) Megesküdni ugyan nem mernék rá, hogy a szerelem osztrigává nem bűbájol engem is, de arra aztán megesküszöm, hogy amíg osztrigává nem változtam, ilyen bolond nem leszek.
Mankón halad az idő, míg a szerelem minden jogának birtokában nincs.
Nem hibbantam meg, csak éppen cáfolhatatlanul szerelmes vagyok, cáfolhatatlanul és visszafordíthatatlanul, amely utóbbi kifejezést a memóriám mintha a mai tévéhíradó szövegéből raktározta volna el.
Egy szerelmes óra egy egész élettel felér.
Nem lehet szándékkal szeretni. Nem lehet görcsösen, eszelősen szeretni. Azt mondod, csak így lehet?... Hát én így szerettem.
A szeretők, bármennyit vannak is együtt, sohasem unatkoznak, mert folyton csak önmagukról beszélnek.
Ha egyáltalán változott valamit, csak még sugárzóbb lett, még érzékibb, még nőiesebb. Nem tudtam hová lenni. Gondolom belül csalódásra készültem, azt hittem, hogy az idő meg a szerelmem olyanná formált egy emléket, amihez nincs az a nő, aki felér.
Kedvesgesd, míg élvezitek egymást, és szépen engedd el, ha távozni kíván.
A szerelem nem sprint, sokkal inkább maraton. Nyughatatlan hajsza, aminek csak akkor van vége, amikor a nő a karjaidba omlik, vagy gázsprayvel ártalmatlanná tesz.
Valakit piedesztálra állítva imádni könnyű dolog; valakit csak úgy szeretni, ahogy van, az kín.