Idézetek az igaz szerelemről
Szerelemhez nem kell szépség, Szerelemhez nem kell ész, Szerelemhez nem kell semmi más, Csak szerelem kell és kész.
Aki szakállal hordja a szemüveget, Biztos nagy tudósa a léleknek, S tudja jól, ha az imádott szempár nem mosolyog, Jaj, a földre zuhannak a csillagok!
Két ember élete akkor fonódhat össze, ha kölcsönösen hisznek a másiknak.
A gondolkodás tekintetében a férfi és a nő között meglehetősen apró a különbség, a szerelemben ellenben jelentős.
Belegondolni is szörnyű. Némelyik pasasnak csodatételre van szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudjon. Naná. Mert teljesíteni akar, mert tolmács nélkül fel nem foghatja, mint jelent a szó: szerelem. Amelynél különb afrodiziákum, csodább csoda aligha létezik a föld kerekén. Persze, a szerelem nemcsak ágyi attrakciókat kíván, hanem érzelmieket is. Ez viszont rendkívül fárasztó, ráadásul szívük, lelkük is belefájdulhat. Marad a viperaepe, az őrölt csontok, a tigrispénisz. A futószalag-aktusok. Rászoruló urak! Önöknél az okozza a funkció-zavart, hogy igazából unják az egészet, úgy ahogy van. Hagyják a pokolba a drága lotyókat, keressenek maguknak igazi nőt, aki nem csak porhüvely, de lélek és ész.
Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk!
Nem csupán szerelmes vagyok. Annál is gazdagabb. Szerelmesen szeretek.
Szeretettel hozzáérni a másikhoz, az egy dolog. Szerelemmel hozzáérni a másikhoz, óriási különbség. És mindezt lehet látni. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is élik életük összes szerepét.
Szerelmem sose szolgálja csak az én örömöm, és ne az én személyem legyen a határ, de kedvesem lelkén könnyítsen a szerelem, hogyha bánat éri, akkor is a mennyekben érezhesse magát.
A szerelem erősebb, mint a forradalom!
Óh, jaj, szédülök itt a parton, Óh, jaj, most mindjárt itt leszel, Kérdezlek majd és kérdezel És összecsap két szomju-lélek És fejemet kebledre hajtom. Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Szerelem az, ha ébredned is jó azzal, akivel alszol.
A szerelem pillanata akkor jön el, amikor az ember úgy érzi, hogy megszakad a szíve.
Bánatot és halált hoz a szerelem hiánya, el sem képzelhető nélküle az élet. A szerelem mámorát élvezni kell, különben nem teljesítené élete feladatát.
A szerelem csak addig virágozhatik, amíg szabad és spontán; könnyen megölheti a kötelesség gondolata. Az a tudat, hogy kötelességünk valakit szeretni, legbiztosabb módja annak, hogy meggyűlöljük.