Idézetek a házasságról
Minden házasság, akár boldog, akár boldogtalan, végtelenül érdekesebb a mégoly szenvedélyes szerelemnél is.
Ha megtalálod azt a férfit, akihez feleségül akarsz menni, (...) egy dolgot nem szabad elfelejtened: nem abból tudod meg, milyen ember valójában, amit mond, hanem abból, amit tesz.
Amikor a női és a férfi szerep normálisan működik, szépen haladnak előre az életben. Ha a szerepek felcserélődnek, az bizony komoly lelki és fizikai problémákat okoz a párkapcsolatban. Az igazi házasságok nem a külön-külön önmegvalósításról, hanem a közös célokról szólnak... Ha a nő képes forrásként működni, de a férfi nem képes a nő álmait megtermékenyíteni, és ezáltal megvalósítani, a kapcsolat sikertelen.
Tizenegy éve élek a feleségemmel. Hétköznapi a házasságunk, vagyis, ha nem értünk egyet, az asszony győz.
A legtöbb házasság válással végződik. Kezdetben mindenki rózsaszínű felhőn lebeg. Amikor azonban már nem olyan hevesek az érzelmeik, rá kell ébredniük, hogy a hétköznapok valóságával nem tudnak mit kezdeni.
Nem akarok összeházasodni veled, és együtt élni sem, mert... mert... nekünk nem ilyen a kapcsolatunk. A házasságnak érzelmekről kellene szólnia, arról, hogy együtt akarunk lenni szabad akaratunkból. Nem pedig arról, hogy teljesítünk valamiféle kötelességet, mert úgy hozták a körülmények.
Szemben azzal, amit az egyház mond (...), egy házasság nem tekinthető szentnek és visszavonhatatlannak, amíg az a házaspár nem hoz létre egy harmadik lelket, egy gyereket. Egészen addig a pontig a házasság nem magasabbrendű, mint amikor az ember megcsókolja az első fiút az életében; csak kísérlet. De amikor megteremtettek egy gyereket, akkor megszűnt kísérlet lenni, ténnyé vált; mint a pápai tévedhetetlenség vagy a kromatikus skála. Kell, hogy legyenek ilyen tények, amelyekre föl lehet építeni egy világot még akkor is, ha önkényesnek tűnnek.
Elhervasztottam. Mert nekem ő csak az a valaki volt, akire mindig számítani lehet. Akit elő lehet venni. Aki kéznél van. Aki fölveszi a telefont. Vigyáz a gyerekekre. Aki főz. Mint egy vesztapapnő, aki az általam keresett pénzből gazdálkodik, aki szépen elrendezi a körülöttünk lévő dolgokat, hogy minden rendben menjen, és közben sose panaszkodik. Sose láttam tovább az orromnál. Hogy meg akartam-e tudni valaha bármilyen titkát is? Soha semmit. Sose faggattam önmagáról, a gyerekkoráról, az emlékeiről, a bánatáról, fáradtságról (...), a reményeiről, a csalódásairól, az álmairól, semmiről. Érted? Soha. Egyszer sem. Nem faggattam semmiről. Nem is érdekelt semmi.
Éppen ez a csapda a dologban, azt hinni, hogy tulajdonképpen megvagyunk. Az ember terveket sző, hiteleket vesz föl, mindenfélét bevállal, olykor kockázatokat is. Házat vesz, gyerekeket csinál, befekteti őket egy rózsaszínre festett szobába, aztán egész éjjel összeölelkezve alszik a másikkal. És teljesen odáig van ettől a... hogy is szokták mondani? Ettől az összetartozástól. Igen, így szokták mondani azok, akik még éppen boldogok. Vagy akik kevésbé azok... Mert ez a csapda a dologban: hogy az ember azt képzeli, joga van a boldogsághoz. Mekkora barmok vagyunk. Naivitás egy percig is azt hinni, hogy uraljuk az életünket.
A házasság rózsás iga. Aki belédugja a fejét, véli, hogy rózsákba dugta. Rózsák leperegnek, lekopnak, s az iga marad. Józan szemmel ez tisztán látható, s voltaképpen nem házasodik senki, hanem egy nőt vesz el.
Amikor összeházasodtunk, Naomi azt mondta: néha mindkét kezünkre szükség van ahhoz, hogy kimásszunk valahonnan. Előfordulnak meredek helyek, ahol az egyiknek előre kell mennie. Ha nem talállak, mélyebben nézek önmagamba. Ha nem tudom tartani a tempót, ha nagyon megelőztél, nézz vissza.
A rossz párkapcsolatból jobb kilépni, mint végeláthatatlanul szenvedni benne. A kapcsolat minősége nem csupán érzelmi, hanem fizikai egészségünkre is komoly hatással bír.
Ha anyósod van, nincs szükséged horoszkópra. Hisz a kezdetekkor megjósolja házasságod felbomlását.
- Ó papa! (...) Lennék csak a felesége, majd megváltozna minden! - Igen? Megváltozna? (...) Akkor ugyancsak keveset tudsz a férfiakról. Soha még asszony nem teremtett új embert a férjéből.
A szeretet, amely pusztán a ragaszkodás szenvedélyén alapul, gyorsan változik, múlékony. A szeretet tárgyának legkisebb változása, mint mondjuk, egy apró viselkedésbeli változás, azonnal átalakíthatja két ember viszonyát. Ez azért van, mert ezek az érzelmek felületesek, vagyis a felülethez kötődőek. Vegyük példának a házasságot. A házasok gyakran néhány hét, hónap vagy év után egymás ellenségeivé lesznek, és persze elválnak. Pedig amikor összeházasodtak, nagyon szerelmesek voltak - senki sem házasodik gyűlöletből -, rövid idő elteltével mégis minden megváltozott.
Facebook
Pinterest