Idézetek filmekből
Nem a pénz a legnagyobb érték az életben, hanem az idő.
Tőzsdecápák - A pénz nem alszik
A szerelem elvesztése olyan, mint a szervkárosodás. Mintha haldokolnál. Az egyetlen különbség, hogy a haldoklás véget ér. Ez? Örökké is eltarthat.
Okkal mondtam, hogy boldogabb lennék egyedül. Nem azért, mert úgy gondoltam, egyedül boldogabb lehetnék. Azért, mert úgy gondoltam, ha szeretnék valakit, aztán szétmennénk, talán nem élném túl. Könnyebb egyedül lenni. Mert mi van, ha rájössz, hogy szükséged van a szeretetre, de nem kaphatod meg? Mi van, ha megszereted, és támaszkodsz rá? Mi van, ha erre alapozod az életed, és aztán minden szertefoszlik? Túlélhetsz ekkora fájdalmat?
Ha elhagy valaki a szeretteid közül, ne hidd, hogy többé nem lesz melletted! Esténként, mikor rágondolsz, mindig érezni fogod őt.
Néha félre kell tenni a saját egódat, és nem szabad elfelejteni, hogy a szerelmetek sokkal fontosabb annál, mint hogy igazatok legyen.
Ha valaki tényleg az igazi, akkor bármilyen kalandra el kell kísérjen.
A család mindig az első, sosem mondhatsz le róluk. Bármit is tesznek érted vagy ellened, egyedül bennük bízhatsz.
Ha a világ a józan észre korlátozódna, akkor unalmas lenne az élet.
Egy anya életet ad a gyermeknek, hogy az a gyermek az apjának adjon új életet: egy érintéssel, amit sosem felejt el.
A szerelem csak akkor lehet valódi, ha állandó. De semmi sem állandó. Ez sajnos tény.
A szükséget könnyű összekeverni a szeretettel.
Ne légy túl kövér, vagy túl vékony, túl sötét, vagy túl világos; ne legyél túl szexi, túl szemérmes, túl elegáns, vagy túl ostoba. Légy önmagad. De bizonyosodj meg róla, hogy megfelelő vagy.
Amíg az ember kicsi, az apját halhatatlannak hiszi, de eljön a nap, amikor rájön, hogy ez nem így van. Az élet nem viccel, még a legerősebbnek is megtalálja a gyönge pontját!
Az a nagy baj az idővel, amit megtanultam az alatt a két hét alatt, amit veled tölthettem, és az alatt az utolsó két hónap alatt, amit vele, hogy végül mindig elfogy. Fogalmam sincs, hogy merre lehetsz a nagyvilágban, John, de tisztában vagyok vele, hogy már rég elveszítettem a jogot, hogy tudjam. Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.
Tudod mi a te bajod, kedves névtelen barátnőm? Az, hogy buta vagy. És nincs bátorságod. Nem mersz szembenézni a tényekkel, és saját magaddal sem. Félsz az érzéseidtől. Pedig azok, akik szeretik egymást, összetartoznak, és csak együtt lehetnek igazán boldogok. Szabad szelleműnek vallod magad, és félted a szabadságodat. Rettegsz attól, hogy valaki kalickába zár. Hiába, máris falakat vontál magad köré. És hiába menekülsz Brazíliába, Texasba vagy bárhova, ezek a falak ott is körülfognak. Mert akárhová mégy, mindig is magányos maradsz.
Facebook
Pinterest