Idézetek filmekből
Tudod miért oszt Isten állandóan ilyen rossz lapokat nekünk? Egyszerűen azért, mert minden problémája amiatt van, hogy megteremtette az embert... és örökre megbánta a dolgot.
Vedd el valakitől, ami a legfontosabb neki, tedd reménytelenné és készen is van a bosszú. Vedd el valakitől a lehetőséget, hogy szeretteinek segítsen, hogy oda menjen, ahová a szíve húzza és készen is van az igazi szenvedés. Szállj szembe mindennel, vállald a lehetetlent is, rúgd fel a szabályokat és kész is a valódi háború.
Általánosan elfogadott tény, hogy abban a pillanatban, mihelyt az életed egyik területe helyreáll, egy másik látványosan ízekre hullik.
Ha nem állsz ki valamiért, akkor kudarcot vallsz mindenben.
- Na, ezt add össze. Gyűlölsz valakit, miközben rengeteg közös emléketek van, hazudsz neki, miközben szereted, míg végül az utolsó csepp szereteted is eltűnik. - Ahhoz, hogy minden szeretetet kiölj magadból, az emlékeidről is le kell mondanod. - És ha nem tudok? - Hogyha nem tudsz, akkor istenigazából senkit nem szerettél. Egyetlen megoldás van, felejteni kell, bármilyen nehéz is.
Tudod miért ragaszkodtam hozzád annyira? Mert eszembe juttattad, milyen voltam régen, mielőtt ebbe az ördögi körbe kerültem. Újra megmutattad nekem azt a világot, ahol érdemes szeretni, amit szeretnék inkább elfelejteni.
Ha a helyükre kerülnek azok a dolgok, amelyre mindig is vágytunk, a félelem akkor mutatja meg az igazi arcát, az igazság képében.
Hallgass! Nem azért jöttem, hogy te beszélj, hanem hogy én elmondjam... én mindig jónak láttalak, mindig őszinte, normális embernek tartottalak, hogy verhettél át, hogy voltál erre képes? (...) Tudod, hogy mi történik, ha egyszer elveszíted a másik bizalmát? Az, hogy soha többé nem hiszel majd annak az embernek! Ha akkor hazudott, most mért ne tenné ugyanazt? Elérted azt, hogy innentől kezdve, soha többé nem lehetek biztos benned. (...) Én a legszebb dolognak hittelek az életemben, de kiderült, hogy a leggonoszabb vagy.
Amikor végre megtaláljuk azt, ami hiányzott az életünkből, úgy becsüljük, mintha még abban a pillanatban el is veszítenénk. Hogy azután ez a pillanat milyen hosszúra nyúlik, az már nem feltétlenül rajtunk áll.
Az ember akkor fogja fel igazán, hogy mit akar leginkább, amikor azt már elveszítette. Akkor érzi legerősebben valaminek a hiányát, ha az már nem lehet az övé.
Amikor úgy alakulnak a dolgok, ahogy az ember eltervezte, az élet mindig közbeszól és tesz arról, hogy ne legyünk nyugodtak, gondoskodik arról, hogy ismét legyen veszítenivalónk.
Az igazi barát az, akivel megoszthatod örömöd és bánatod, és akivel a legjelentéktelenebb dolgoknak is együtt tudtok örülni.
Bármilyen jól tervezel, bármilyen fantasztikusan is játszod a szereped, az élet minden alkalommal legyőz. De ezt vállalni kell és ugyanúgy előre tekinteni, mert a jövő kiismerhetetlen, és ha az ember egy kicsit bele tud pillantani, akkor meg is változtathatja. Azokkal az apró változásokkal pedig akár az egész sorsunkat is fölülírhatjuk. Feltéve, hogy a sors nem ügyel arra, hogy valamire ne gondolj. Akárkit bevonhatsz a sorsod játékába, mindig lesz egy, aki tönkre akarja majd tenni. De nem szabad, nem szabad megijedni, tovább kell próbálkozni és megtalálni a módját annak, hogy ismét te irányítsd a játszmát. Nincs mitől félni, ha eljön az ideje, megnyugvással töltenek majd el azok a napok, órák, percek, amikor jól alakult a sorsunk. Még akkor is, ha később minden összeomlott körülöttünk.
Megtalálom az összetört szíved minden egyes darabját, aztán újra összerakom. Lehet, hogy sokáig tart, de én türelmes ember vagyok, s végül a barátod leszek.
Az álmainkért megéri harcolnunk. Miért dolgoznánk egész életünkben mások álmaiért?
Facebook
Pinterest