Idézetek filmekből
Tudod, van az a pont az életedben, amikor rájössz, hogy a ház, ahol felnőttél, már nem az otthonod. Egyszer csak van egy hely, ahová leteheted a szarságaidat - az édes otthonnak vége.
Azt hiszem, időt kell szánnod rá, hogy meghalld a saját muzsikádat. Talán a környezetváltozás... keress egy csendes, békés helyet friss levegővel, hogy kiszellőztesd a fejed és átgondolhass mindent.
Nem a kövérségről tudtam meg sokat, hanem az önazonosságról. Ki irányítja? A tömeg? A barátod? A szüleid? Vagy te? (...) Mert kövér vagy vékony, népszerű vagy lúzer, mindez csak attól függ, hogy a világ határoz meg téged, vagy te mondod meg, ki vagy!
Vajon melyik a rosszabb? Utoljára látni azt, akit igazán szeretünk, vagy nem látni őt utoljára? Mi a rettenetesebb? A saját kezünkkel átkísérni őt az örök sötétségbe, vagy nem visszatartani? Ha végleg megadjuk magunkat a sors akaratának, az vajon nekünk is vigasztalást jelent?
Föld: nem kell őrültnek lenned, hogy itt élj. De segít.
Senki nem léphet ki a saját történetéből.
Mindig óvakodj attól, akivel boldog vagy.
Megleled majd a saját érzéseid. Vagyis... azt hiszem, azok már a részedet képezik. Nem kell mást tenned, csak észrevenned őket. Higgy a szeretetben, amit érzel.
Az elmebaj a gazdagok kiváltsága, egy dolgozó ember nem engedheti meg magának.
- Hisz, bár küllemre különbözünk egymástól, az érzelmeink, amelyekkel másokat szeretünk, ugyanolyanok. - Az érzelmeink? - Igen. A mások iránt táplált pozitív érzelmek mindenkiben ugyanúgy fellelhetőek.
Őrlődsz valamin, nem igaz? Tudod, ilyenkor még fontosabb, hogy képes legyél mosolyogni.
Úgy fogod fel az életet, mint egy tündérmesét. És amikor rájössz, hogy nem minden olyan szép és jó, egyszerűen feladod.
A legjobban arra vágyunk, hogy tartozzunk valakihez. Vannak, akik első látásra egymásba szeretnek, azonnal érzik, a sors egymásnak rendelte őket. Nagyszerű érzés lehet, mint egy tündérmesében. Boldogan élnek, míg meg nem halnak. De azért általában nem ilyen egyszerű. Legtöbbünk számára ez kevésbé romantikus. Tele van bonyodalmakkal, problémákkal, lekésett pillanatokkal és elszalasztott lehetőségekkel. Nem azt mondjuk, amit kellene és nem is akkor.
Nem tudok nem visszaütni, amikor valami nagyon félelmetes dologgal találom szemben magam. (...) Azt hiszem, azért csinálom ezt, hogy megvédjem a dolgokat magam körül.
Akik mindenben a jót látják, tévednek. Azoknak van igazuk, akik sírnak.