Idézetek az érzelmekről
Bármikor, amikor úgy döntünk, hogy egy helyzetben meglátjuk a szeretetet, akkor előrehaladunk - főleg azért, mert nem tudjuk az embereket egyszerre szeretni és neheztelni rájuk!
Életének utolsó éveiben tanultam csak meg édesapámat megölelni. Nyolcéves koromban - mint annyi más fiú - abbahagytam édesapám ölelgetését. "Férfias" akartam lenni. Húsz évig tartott, mire rájöttem: az igazi férfiak ki tudják mutatni érzéseiket.
Nem lehet kétségbeesetten ragaszkodni, és egyszerre szeretni valakit. (...) Ha valakire, vagy valamire vágysz, előbb engedd szabadon!
Én szeretek szerelmes lenni. Szeretek megrészegedni tőled. Szeretek "hülye" lenni, de ez nem boldogság. Egy életművész a szerelmet nem a boldogságáért keresi, hanem a misztérium miatt. A részegség és a repülés miatt. Tudja jól, hogy ez mivel jár: könnyel, hiánnyal, fájdalommal, kéjjel, örömmel, szédülettel és kétségbeeséssel.
Tudtátok, hogy a szív két dobbanás között pihen - és akkor a legsebezhetőbb?
Mitől van az, hogy a sánta ember nem bosszant fel bennünket, holott a sántító elme felingerel? Azért, mert a sánta ember elismeri, hogy mi járunk egyenesen, a sántikáló észjárás viszont azt állítja, hogy mi sántítunk; különben szánakoznánk, nem pedig bosszankodnánk rajta.
S az a legfájóbb könnyem, amelyik Csak fojtogat, de nem birom kisírni, S az a legszebb dalom, amely csupán Szivembe zsong, de nem birom megírni.
Az egész életemet arra fordítottam, hogy minél kevesebbet érezzek. Nap mint nap kevesebbet éreztem. Az öregedés teszi? Vagy valami rosszabb? Az ember nem védekezhet a szomorúság ellen anélkül, hogy a boldogság ellen is ne védekezne.
Az életnek nem kell feltétlenül fájdalmasnak lennie - de mégis főleg a fájdalom miatt változunk. Addig, amíg fájdalmaink nem gyötörnek, eljátszhatjuk, hogy: "Minden rendben van!" De amikor a fájdalmunk már elviselhetetlen (például, amikor nagyon magányosnak érezzük magunkat, vagy félünk) akkor sérülékennyé válunk. A fájdalom bátorít minket arra, hogy vegyük a dolgokat komolyan.
Az értelem szétszedi a dolgokat. A szív összerakja. Vannak olyan kérdések, melyekre az információnak és az intelligenciának nincsenek válaszai.
A gondolat látszik, és az érzés érezhető - nem kell hozzá hazugságvizsgáló gép.
Két ember, egy férfi és egy nő között végül mindig olyan szánalmasan egyforma a "miért" és a "hogyan"... Megvetnivalóan egyszerű képlet ez. Mindig azért és úgy, mert éppen lehetett és megtörtént, ennyi az igazság. Nem érdemes firtatni a részleteket a végén.
Érzelmekből áll az ember élete; és az érzelmek mellett mit sem számít az igazság.
Az állatok számára sokkal könnyebb minden, viszont azok, akik képesek szeretni és gyűlölni, harcolni és békét kötni, álmodni és reménykedni, sokkal gazdagabb életet élnek.
Hiába minden óvatosság, tapintat, az érzelmek áttörik az együttélés formáit, egy napon fekete és fehér bárányokra szakad szét a nyáj, s a pásztor tehetetlenül érzi, hogy a fehérek közelebb állanak szívéhez.
Facebook
Pinterest