Idézetek az érzelmekről
A szívem olyan, mint egy nagy üres táska, strapabíró táska, elképesztő, mi minden beleférne, de akkor sincs benne semmi.
Mi egy csattanós ütközés a néma le- hagyáshoz képest!
Azt akarom, hogy az élet s az emberek gyönyörűek legyenek, szeretetet, örömet keltsenek, és csak azt gyűlölöm, ami gátolja ezt.
Életedben először hatalmasodik el rajtad az érzés, hogy irigyelsz valakit. Végre már ezt az indulatot is ismerni fogod. Úgy felperzseli a szívedet, mint a bozóttűz.
Bármennyire fájdalmas, bármennyire szomorú ezen az érthetetlen világon élni, mégis gyönyörű, s mi mégis roppantul szeretnénk boldogok lenni és egymást szeretni.
A múlt szennyét elmossa az idő, és begyógyítja a szív sebeit, de így sem biztos, hogy képes leszel róluk beszélni.
Olyan a szíved, mint a hosszas esőzés után megáradt patak, amely ellepte a medrében kijelölt mérce legmagasabb fokát is, s talán már el is sodorta valahová, egy sötét helyre. Az eső pedig tovább veri a folyót. Ha láttál már híradót ilyen áradásról, tudhatod, milyen az. Úgy van, ilyen az én szívem is.
Ha valaki ártatlan, s nem ismeri a gyűlölködő indulatokat, kétségtelenül hosszabb ideig marad fiatal.
Úgy gondolt a szenvedélyre, mint valamilyen szerencsejátékra: szemérmetlen csalás, csak az ostobák reménykednek benne.
Az ember szívét lehetetlenség egyik pillanatról a másikra elzárni, mint egy csapot; el kell jutni egészen a forrásig, és azt kell kiszárítani, cseppenként.
Kénytelen voltam színlelni A mosolyt, a nevetést, életem minden napján. A szívem nem törhet össze, Mert már a kezdetnél sem volt ép egész.
Az érzelmeim összevissza kergetőznek bennem, mint rémült majmok a ketrecben.
Az értelem és az érzelem minden korban veszélyes.
Jane Austen magánélete c. film
Ahol az érzelem mindent betölt, ott nincs hely az idő számára. Az ember eljut a másik partra, túl az időn.
Arra nem veheted rá magad, hogy érezd, amit nem érzel. De arra igen, hogy helyesen cselekedj az érzéseid ellenére.