Idézetek az emberismeretről
Körülöttem mindenféle színű emberek nyüzsögtek lökdösődős tömegben, reménytelenül hajszolva az életvarázst és tudván is e reménytelenségről; forgatagukat valamiféle kétségbeesett, szomorú haláltáncként érzékeltem.
Manapság szörnyen rosszkedvűek az emberek. Mindenki szóló sikersztori akar lenni. Ha nem jön össze, az illető lerágja magát. De inkább a többieket. Ez ellen kell a pozitív gondolkodás. Védőoltásként.
A hálátlanság csak annyit jelent, hogy szívből jövő adományodat természetes szolgáltatásnak vették.
A nyájösztön a tehetetlenség menedéke.
Borisz Leonyidovics Paszternak
Mi a bánatos franctól oly fenemód sikeresek a sorozatok? Nos hát, attól oly bokrosan népszerűek, hogy képesek csillapítani a mindannyiunk lelke mélyén lappangó leskelődőt, kukkolót, voyeurt. Csillapítják, de nem elégítik ki. A sorozatok hőseit a családtagjainkká, szomszédainkká közelítik, és mi nyugodtan figyelemmel kísérhetjük kiagyalt mindennapjaikat, hiszen e kukucska közben nem kell attól tartanunk, hogy rajtakapnak és megszégyenülünk.
Ordít rólad, hogy valami Vezúv-féle fortyog benned. (...) Lehet, hogy rosszul fejezem ki magam. A legtöbb szerelmes megvakul, bezárul a külvilágra, mintegy kiposzterozza magát: hagyjatok békén, foglalt vagyok! Te meg ragyogsz, kívül-belül. Majdnem olyanfélén, mint a facér bigék. Na, ez a majdnem zavart össze engem. Úgy rémlett, mintha egyszerre nyomnád a gázt és a féket.
Ha már a fekélyig a gyomrára ment egy ártalmas személy, azért fohászkodjék, hogy vele essen meg mindaz, amit magának kívánt. Ha még ennyire se bosszúálló alkat, akkor óhajtsa az illető elmeállapotának, sorsának higiénikusabbra fordulását. Ez azért szokott hatni, mert a mentálisan egészséges, kiegyensúlyozott ember nem fondorkodik gyűlölséggel.
Minél gazdagabb ember, annál kapzsibb.
A stílus aligha több, mit hitvány edény, amelyben be lehet adni a világnak a keserű orvosságot.
Az ezüsttükör is csak fájdalmat érezne csiszolás közben, ha érezni tudna. Ha azonban egyszer sima és fényes lett, akkor fájdalom és izgalom nélkül tükrözi vissza a tárgyak ráeső képét. Boldog ember az, aki elmondhatja magáról: én lecsiszolódtam.
Csak a bolond kacag a más kárán.
Néztem az embereket, akik vagy nagyon hangosak voltak, vagy nagyon csendesek. A nagyon hangosak minden szavában az volt, hogy itt minden az övék, s a nagyon csendesek emésztő némaságában is az volt, hogy itt minden az övék, mert a hallgatásuk nagyobb volt, mint minden kiáltás.
Megismerés erkölcsi nemesedés nélkül: csak a kifinomult kíváncsiság kielégítése. Megismerésünkkel fel kell emelkednünk a szellemiséghez, hogy a szellemiség ereje áthassa egész életünket.
Aki még sohasem látott ünneplőruhát, az a rongynak is örül.
Részeg disznó ígéretét kéménybe kell írni korommal.
Facebook
Pinterest