Idézetek az emberismeretről
Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azt vegyük észre, amit megtanultunk látni, és figyelmen kívül hagyjuk azt, ami nem illik bele az előítéleteinkbe.
Az introvertált emberek agya természettől fogva igen aktív, míg az extrovertáltaknak külső ingerekre van szükségük.
Az agy számára nem léteznek vonuló pöttyök, ezért azokból szárnyaló galambrajt csinál.
Nem mindig a jó ok az eredeti indíték.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A kísértés még a legelszántabb lelket is megingathatja.
Az emberek - birkák: ahová a vezérürü tart, oda megy az egész nyáj.
A vak minden szegletbe beleüti magát.
Szellemétől megfosztva az ember hulladék.
Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.
Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerű, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése.
Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának!
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Mindegyik bolond a maga módján veszti el az eszét.
Ne feledd: mindenki, akit megismersz, fél valamitől, szeret valamit és elvesztett már valamit.