Idézetek az emberismeretről
Az embereknek nincs hatalma felettünk. Mi adunk nekik hatalmat.
Van valami, ami sosem megy ki a divatból: a tisztaság. A kedvesség és a tisztaság.
Azt tapasztaljuk, hogy némely embert ugyanazok a hibái buktatnak le a magas polcról, amelyek felemelték oda.
Az izgalmas férfiak hamar elveszítik a varázsukat. Vagy fájdalmasan izgalmassá válnak! Persze minden nő vágyik arra, hogy ő legyen az, aki a rosszfiút betöri. De a rosszfiúk kivétel nélkül maguktól szelídülnek meg, az akaratra, külső nyomásra megmakacsolják magukat.
A társadalom uralkodó felfogásai alakulhatnak, fejlődhetnek, fajulhatnak; de az emberek vérkeringése nem s ki milyen, maradnak olyannak.
Az embereket nem lehet egyetlen színnel jellemezni, hanem csak sok másikkal együtt. Mik az igaz színek, és melyek a sajátjaid, ezeket senki sem tudja. Őrizd meg a színeid és élj színes életet!
Úgy van összerakva az ember, hogy jobban meglátja mások nyomorúságát és elesettségét, s könnyebben is nyújtja ki a kezét feléjük, amikor neki magának is nagy baja van.
Az ember a legalkalmazkodóbb állat.
Minél kevésbé süt rólad, hogy "szükségben vagy", annál vonzóbb leszel.
A társadalom keresi a "varázsgolyót", a könnyű választ. Mert minél összetettebb a válasz, annál jobban megrémülünk.
Az ember komolysága azon a határon kezdődik, hogy mi az, amit meg lehet neki mondani.
Az ember igazságelviselő képessége a humornál kezdődik. Hiú nők, rossz politikusok, elbizakodott művészek rettegnek attól, hogy kinevetik őket.
Irgalmasak vagyunk. Nem csak emberségi okok miatt. Irgalmasok vagyunk, mert azt akarjuk, mi magunk is meg legyünk mentve.
Az emberek azt látják, amit mutatsz nekik.
Az ember valós mércéje az, amit hatalomra jutva tesz.