Idézetek az életről
A világ dolgai annyit érnek, amilyen mértékben az ember valóban felhasználhatja őket; akármennyit halmozunk is fel belőlük, hogy majdan másokra szálljon, mi csak annyit élvezünk, amennyit valóban felhasználhatunk, nem többet.
Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.
Aki nem tud csodálkozni és borzongani az élet titokzatos szentélyében, az olyan, mint a halott, akinek a szemei becsukódtak.
Nincs, amit az emberek jobban szeretnek megőrizni, s amit kevésbé kímélnek, mint tulajdon életüket.
Ha nyomorúságos az életünk, nehéz elviselni; ha boldog, szörnyű elveszteni: a kettő egyre megy.
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér, Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell. Hogy lásd, egy napod mennyit ér, Néha látnod kell, az élet hogyan fogy el.
Mikor visszanézel, mindig tudd azt mondani, hogy: "Legalább nem volt unalmas az életem."
Lehet, hogy az élet egy nagy klotyó, ezért - mindannyiunk érdekében - ne csinálj hullámverést!
Az élet olyan, mint a gumikötél; minél jobban nyomulsz előre, annál jobban visszapattansz. Szóval kerüld a húzós bakikat!
Akármit csak teszel, próbálj meg okot találni rá!
Tetteinket a képességeink szabják meg. Képességeink kritériuma a tett. Ebből a boszorkánykörből sohasem tudunk kitörni. Ezért irracionális egész életünk.
Úgy is ki lehet szívni az élet velejét, hogy nem akad meg a csont a torkunkon.
Köszönöm, amit látok: a teremtett világot, hogy még a rossz sem céltalan; mindennek jelentése van.
Az élet oly' rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is!
Az a fontos, hogy érezz, szeress, remélj, remegj, élj. Elsősorban ember légy, s csak aztán művész.