Idézetek dalszövegekből
Mikor árnyékod egy rózsára emlékeztet, Oly szorosan ölelnélek, Még ha töviseid meg is szúrnának, Nem engednélek el. Nem bánom, a fájdalom Édes, gyötrelmes nektárrá válik.
Nem hallod, üvöltök - csavargóvá tettél, Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél, Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ, Nem hallod, könyörgök - esőért a virág.
Hagyd, hogy az idő begyógyítson minden sebet, Hisz azt mondják, az idő repül, De te mégis folyton szárnyát szeged...
A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod a törést.
Tudnod kell, hogy a felhőkön túl mindig kék az ég.
Attól, hogy fal a férfifaj, mint a falafel, Nem te vagy az érdekes, hanem a karakter.
A boldogság egy szikrára vár Csak tőled, hogy bent lángra gyúljon, A hosszú tél a porba hulljon...
Történt, ami történt, vissza nem csinálhatod már, A kérdés, hogy ebből mennyit tanultál?
Az ég felé ha nézel, láthatod, Hogy sok madár talál hazát. A lépted gyorsuló, jól tudod, hogy hív egy új világ.
Itt vagyunk hát, S míg futnak a percek, Együtt énekelünk, Együtt dobban minden szív! Érezd a dalt, Érezd, hogy élsz még! Hogyha benned szól, Ez a dal majd messze repít!
Különböző Istenek, de ugyanaz az ördög, csak akkor telik be a pohár, hogyha töltöd!
A szabad gondolkodás sztrádáján még ma is gyorshajtásért szállnál rám, akkor is, ha azt mondom, hogy jól járnánk, ha a szabadságot okosan használnánk.
Néha tömegben is olyan, mint egy lakatlan szigeten.
Ha nem tetszik a helyzet, nyisd ki a szád, Ha hatsz a világra, visszahat rád, Ha mondanod kell, mondd, Ha kell, hát kérd, Állj ki magadért!
Minden elmúlik, a kilátástalanság is, Hidd el nekem, ott, ahol élsz, van egy másik világ is.