Idézetek a családról
Az elődeiket szerető és tisztelő embereknek gyakran nehezükre esik objektíven szemlélni a saját történetüket. A tisztelettudó gyerekek és unokák félhetnek attól, hogy ha így tesznek, az majd valami negatív dolgot tár fel, és így rontja jó hírüket. De a korlátozó minták felfedezése nem azt jelenti, hogy kinyitsz egy kukacokkal teli konzervdobozt vagy keresel valamit, amit kritizálhatsz; azt mutatja, hogy hajlandó vagy megvizsgálni egy esetlegesen hibás folyamatot és javítani rajta.
Az ember nem választhatja meg, milyen családba születik, ám hogy melyik a legszórakoztatóbb módszer, amellyel az uralma alá hajthatja őket, azt igen.
Azok a családi hagyományok, amelyek gátolják a szeretet, a megértés és a boldogulás képességét, hamis hagyományok, ugyanis akadályozzák a fejlődésre való képességedet. Ha meghaladod örökséged korlátozó aspektusait, az fokozni fogja képességedet a lehetőségeid megvalósítására. Az a helyzet, hogy minden korlátozó családi hiedelem befolyásolja az egyén önbecsülését. Ez nagyon lényeges információ, mert számos különböző hamis viselkedés mélyén alacsony önbecsülés rejlik. Döntő fontosságú, hogy feltárjunk minden olyan tanítást, amely rombolhatja önérzetedet. Tartsd észben, hogy minden olyan információ, tanítás, hagyomány, érték vagy kivetítés illúzió, amelyik arra vezet, hogy ne szeresd - vagy gyűlöld - magadat.
Minden családban vannak rejtett hiedelemrendszerek és hamis hagyományok, amelyeket generációról generációra továbbadnak. Lehetséges, hogy tudunk elődeink fizikai történetéről: pl. tudhatjuk, hogy hajlamosak vagyunk-e a rákra vagy a szívbetegségre. Legtöbben azonban nem dolgozunk azon, hogy felfedezzük családunk érzelmi és spirituális akadályokkal kapcsolatos hajlamait, amelyek végül épp olyan létfontosságúak lehetnek sikerünk, egészségünk és jólétünk szempontjából, mint a család egészségügyi történetének ismerete.
A "családi életben", mint olyanban semmi keresnivalója a tökéletességnek, csak a kitartásnak, a türelemnek, a megbocsátásnak és a gyerek kificamodott karjának.
Arra gondolt, hogy így kellene legyen tulajdonképpen az egész élet. A gyermek apja fűrészelné a fát, ő segítene neki, vagy ülne a rönkökön, és szoptatná a gyermeket, aztán behívná enni, amikor kész az étel, és este ott ülnének egymás mellett a kispadon, és néznék az alkonyatba süllyedő tisztást, és halkan beszélgetnének a gyermekről, aki olyankor már csöndesen alszik a bölcsőben. Érezte, hogy ez az, ami hiányzik onnan a Komárnyikról, ez a csöndes, békés, hétköznapos élet, amit hárman élnek együtt: egy férfi, egy asszony és egy gyermek. Együtt. Közös tervekkel és közös örömökkel. Kevés beszéddel, de mégis úgy, hogy tudnak egymásról mindent. Titkok nélkül, tisztán, egyszerűen, ahogyan szép és békés az élet, úgy.
A szeretet fája a családi élet kellős közepén álljon és növekedjék, mint az élet fája Édenben.
Egy családot ismeretlen sorserők terelnek össze. De a barátokat csakis a vonzás és választás szabadsága.
Ma már nem elég, ha egy férfi jó családfenntartó. Ha a nő is megkeresi a család fenntartásához szükséges pénzt, akkor a férfinak az igazságosság elve szerint ugyancsak hozzá kell járulnia az otthoni munkához.
Aki a családban nem kap pozitív mintát arról, hogy miként lehet a szeretetet adni és elfogadni, az a saját életében is mindig küszködni fog ezeknek a gyakorlásával.
Ha egy nő napi 18 órát dolgozik, az egy gondatlan anya, de ha egy férfi dolgozik ennyit, az egy remek eltartó...
Életed első felét a szüleid teszik tönkre (...), a második felét a gyerekeid.
A természet egyik törvénye, hogy a legvonzóbb lányoknak van a legkevésbé rokonszenves bátyjuk.
Az élet viszonylag rövid, és nagyon ostobák vagyunk, ha nem őrizzük meg az egyensúlyt a munka és a család között... ha a siker hajszolása közben az ember elveszíti a feleségét és a gyerekeit, akkor mindent elveszít.