Idézetek a célról
Aki keres, majdnem biztosan talál, csak nem éppen mindig azt, aminek a keresésére indult.
Attól, hogy megbukunk, az út még nem téves, csak vezessen el valahová. Akkor téves, ha nem vezet el sehová.
Az én érzésem az, hogy az életnek van célja - arra gondolok, a célja az, hogy az életnek mi adjunk célt, tehát a cél nem valamilyen kozmikus tervezőtől érkezik.
A tett önmagában mit sem ér, ha nem társul hozzá magasabb rendű cél.
Az emberek különböző utakon keresik a beteljesülést és a boldogságot. Csak azért, mert ők nem a te utadat járják, nem jelenti azt, hogy eltévedtek.
A honorárium kérdése teljesen mellékes. Ilyen kompozíciókat nem azért írok, hogy pénzt keressek velük, hanem belső katolikus szívbéli szükségletből.
Azok az emberek, akik soha nem engedik ki a kezükből az irányítást, attól félnek, hogy semmi nem úgy sikerül majd, ahogy szeretnék.
A konkrét helyzet konkrét célja úgy viszonyul a végső célhoz, mint egyetlen képkocka az egész filmhez: ennek célja is csak akkor kezd megvilágosodni, amikor a többé-kevésbé "happy end" felé közeledünk; de ez is csak akkor következik be, ha minden egyes jelenet értelmét "felfogjuk". Vagyis egyrészt figyelmesnek, másrészt pedig türelmesnek kell lennünk, a moziban az előadás végéig - az életben pedig "halálunk órájáig".
Nem az a kérdés, hogy letértél-e már az utadról, hanem az, hogy mikor jössz rá, hogy már rég nem a te utadon jársz.
Az az ember, aki képtelen (ideiglenes) létformájának végéig ellátni, arra sem lehet képes, hogy egy célnak éljen. Már nem tud - mint a normális létben - a jövő érdekében létezni.
Semmi úgy meg nem nyugtatja a lelket, mint a határozott cél - a pont, amelyre a lélek szegezheti szellemi tekintetét.
Csak egy dolgod van az életben: azt csinálni, amiben hiszel. Ha erre képes vagy, kitartóan, határozottan, nem feladva, akkor nem lesz gond. (...) Akinek menni kell és megy, az nem néz oldalra, csak az utat figyeli, mert megtanulta, hogy csak az számít.
Van egy tervem, tudom, mit kell tennem, de ha egyedül vagyok otthon, könnyen félredobom a tervemet. Ha egy olyan személy egyengeti az utunkat, aki ismeri a tervünket és támogat benne, sokkal több esélyünk van a sikerre.
Ha a társas rendszerünk nem erősíti meg a céljainkat, akkor jobb, ha egyedül járjuk az utunkat.
Én már megtanultam, hogy csak az el nem ért célok maradnak meg nekünk. Egyedül azok nem válnak ócska selejtté.
Facebook
Pinterest