Idézetek a célról
Megragadom és teljes erőbedobással megoldom az éppen előttem tornyosuló feladatokat. Mindig a következő, egyetlen lépésre fogok koncentrálni. Ugyanakkor igyekszem hosszabb távra gondolkodni, és minél messzebbre tekinteni.
Csak menetelek, már látom magam előtt a célt, A fülem bezár, a szemem kinyit, a szívem acél. Sokan feladják, az akadályokat nem úgy veszik, Ne nézz vissza, ahogyan azt sokan teszik.
Az út egy folyamat, és a teherkönnyítés csak az első a sok kő közül, amit le kell rakni.
A jövőnek élek. Még akkor is, ha látom, hogy csak egy hosszú, vaksötét alagúton jutok el hozzá. Valahonnan valahová tart az életem. (...) Jövőtlen ember nemigen tudja élvezni a jelenét.
A legtöbb helyzetben az embernek nem sikerül beteljesítenie szíve vágyát, ha azt túl kétségbeesetten kívánja - vagy ha mégis, mindenesetre jobban sikerülhetett volna némi mértéktartás mellett.
Mutasd az utat, én is mutatom a magamét, Csináljuk egymásért, és ne érted vagy magamért.
Fontos, hogy megkérdezd magad, miért csinálod azt, amit éppen csinálsz, és hogyan illik bele a nagy egészbe.
Ha egyszer futnod kell, legalább legyen mi felé futnod, úgy kevésbé érzed gyávaságnak.
Meg kell tanulnod bánni a képességeiddel, és felismerni, kik azok, akik segítik majd az utadat, és messze elkerülni azokat, akik gátolni akarnak a céljaid elérésében!
Lesznek, akik titokban, lesznek, akik arcátlanul lopnak tőled, és akik a magad után hagyott morzsákat csipegetik. És lesznek, akik szimplán csak a lábadra tekerik a csápjaikat, nehogy tovább tudj menni. De neked csak egyre kell koncentrálnod, hogy MENJ TOVÁBB ELŐRE! Ha hátranézel, lelassulsz és utolérnek. Ha lenézel, megbotlasz az utadra szórt sok szemétben. De ha felnézel, mindig a végtelen eget látod majd.
Ha utamnak célján ott az öröm, a megtett úton főm már nem töröm.
Ha az életünk azzal telik, hogy azt várjuk, hogy tökéletesek és golyóállóak legyünk, mielőtt belépnénk a küzdelmek arénájába, végső soron folyamatosan olyan kapcsolatokat és lehetőségeket áldozunk fel, amelyekből talán soha nem adódik több az életben.
A legtöbben azt mondják, jobban akarnak kinézni, de nem mindenki hajlandó megtenni azt, ami ahhoz kell, hogy ezt elérjék.
Ha magasabbra emeljük is lelkünkben a magunk hitének szépségeit és büszkébb polcra helyezzük is tudásunk nagy céljait - azért ne higgyük, hogy az Ember mindig csak értelmetlenül, ostobán s egészen céltalanul csetlik-botlik.
Sose láttam olyan tisztán, hogy milyen messze vagyok a célomtól, mint amikor ott álltam előtte.
Facebook
Pinterest