Idézetek a bűnről
Nincs olyan ember, aki velejéig rossz volna.
Az emberi természet nem fekete és fehér, hanem fekete és szürke.
Kétfajta romlottság van; az egyik, amikor a nép nem tartja meg a törvényeket; a másik, amikor a törvények rontják meg a népet: ez gyógyíthatatlan baj, mert magában az orvosságban rejlik.
Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
Vannak, akiknek abban a pokolban van a helyük, amit maguknak teremtettek.
A romlás olyan, mint a futóhomok; egy lépés, és már le is rántotta az embert.
Bizonyos emberekben benne van a gonosz; olyan aljasság lakozik bennük, amit nem törölhetnek el a körülmények, a szerelem nem alakíthat át valami teljesen mássá.
Nem vagyok angyal. Néha abban is kételkedem, hogy ember vagyok-e egyáltalán.
Nehezen elviselhető abban a tudatban élni, hogy a világ alapvetően nincs rendben, ezért az emberek hajlamosak arra, hogy mindazt, amit tapasztalnak, valamilyen módon igazságosnak tekintsék. (...) Az emberek a lottónyertesről azt tartják, hogy azért nyert, mert keményebben dolgozott a szelvényén, mint mások, akik nem nyertek! Ennek a logikának szomorú következménye, hogy a balszerencse, sőt a bűncselekmények áldozatairól viszont azt képzelik, hogy rászolgáltak sorsukra. Az igazságos világra vonatkozó elképzelés szerint az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A büntetés segít helyreállítani a világ rendjét, a megsértett rend helyreállítása lehetővé teszi a világ igazságosságára vonatkozó feltevés továbbműködtetését az állandósult igazságtalanság közepette.
A szélhámost, ha férfi, becsukják, ha nő, ünneplik.
Ha az állam túl sok esetben marad tétlen a látható jogsértéssel szemben, akkor elveszti hitelességét. Ennek messzemenő következményei vannak a bűnözésre. A jogsértésre készülő személy ilyenkor túlságosan alábecsüli a büntetés valószínűségét. Senkit se akarnak elkapni! gondolja, s ezt a feltevést csak erősítik a környezetében uralkodó elképzelések. Mivel a bűn várható költsége csökken, nő a szabályszegés, a bűnözés.
A bűnöző viselkedés ésszerűségére vonatkozó felfogás a közgazdaságtanból szivárgott át a viselkedés- és jogtudományba. De elfogadható-e ez az ésszerűségfeltevés? Hol az ésszerű számítás a szenvedély diktálta cselekvésben, a féltékenységből elkövetett gyilkosság esetén? A büntetőjog alapvetően az ésszerű embereket akarja visszatartani, ideszámítva azokat is, akik amúgy elvetemült, égetnivaló rossz emberek lennének. Amellett az értelem fortélyos: ha a viselkedés költségének növelésével nem is lehet befolyásolni azt, aki szenvedélyből cselekszik, a jog még mindig elérheti, hogy az előtt befolyásoljon, hogy a jövendő bűnelkövető elvesztené az uralmat önmaga fölött.
Az emberek kevésbé erkölcsösek, mint hinni szeretnénk, de ésszerűbbek, mint feltételezzük. (...) A jog ugyan nem tekinti bűnözőnek az embereket, de feltételezi: az vezérli őket, hogy mennyi előnnyel, illetve kárral jár, ha megtartják a jog előírásait. Ha egy áru drágul, kevesebbet vásárolunk belőle. Ha egy bűncselekmény elkövetésével elérhető előnyt tekintjük árunak, és ezen áru bűncselekménnyel való megszerzése drágul, akkor csökkenni fog iránta a kereslet, azaz kevesebbet bűnözünk. A bűnöző - mint minden más megfontolt üzletember - akkor vállalkozik szükségletei bűncselekmény útján való kielégítésére, ha feltételezi, hogy az így várható ráfordításait meghaladja vállalkozásának nyeresége.
Hallottam róla, milyen elviselhetetlen körülmények uralkodnak egyes külföldi börtönökben, hogy léteznek helyek, ahol az emberi jogokat hírből sem ismerik, a tévében láttam ilyesmit, olvastam róla az újságban. Amiről fogalmam sem volt, hogy az őrök, a rettenetes körülmények, a bezártság csak egy része a pokolnak. A többi a fejünkben van. Ami eszünkbe jut az ismeretlen helyről felhangzó sikolyok hallatán. Ahogy elképzeljük a néhány cellával arrébb szünet nélkül zokogó nő arcát. A történet, amit apránként rakunk össze magunkban.
Az egyetlen mód, ahogy egy gyilkosokból álló társadalmat világkorszakokon át egyben lehet tartani, a szigorú hierarchia fenntartása, és zéró tolerancia a szabályszegőkkel szemben.
Facebook
Pinterest