Idézetek a bűnről
Az okosság (...) annyit tesz, mint kerülni a bűnt.
A bűnös múlt iránti nosztalgia maga is bűn.
Ahogyan a történelem nem zárul le soha, éppúgy a gonosz sem pusztítható el végleg - kigyomlálhatjuk ugyan, de gyökerestül sosem irthatjuk ki. Csak azt várja, hogy pillanatnyi figyelmetlenségünket kihasználva újra életre keljen. Könnyen kihajt önelégültségünk termékeny talaján.
Az, hogy megteheted, nem jelenti azt, hogy meg szabad tenned.
Ha a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, akkor az elvek terén kötött kompromisszumok rajta az utcalámpák.
A korrupció nem csak gazdasági károkat okoz, de a közhangulatot is mérgezi.
A bűn az bűn, nem számít, hogy mekkora.
A valódi fegyház a becstelen élet és a meg nem tagadott meggyőződés az igazi szabadság.
Sokkal erkölcsösebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, ha a szegénység, a félelem és a gyakran radikalizálódáshoz vezető tudatlanság felszámolásába fektetünk be, mint ha akkor akarjuk megbüntetni a radikálisokat, miután már erőszakossá váltak.
A gyermekek ártatlanok, és szeretik az igazságot, míg mi többnyire rosszlelkűek vagyunk, és természetünknél fogva inkább az irgalmat kedveljük.
A ki az emberiséget legszentebb kincseitől: tudomány, művészet és erkölcsiségtől akarja megfosztani, az vétkesebb az egyház ajtait feltörő gonosztevőnél.
Ütöttek és én visszavágtam, megcsaltak s én is csalni kezdtem el, hazudtam, loptam, konspiráltam, most már tudom, ezért nem vesztem el. (...) Bűnös vagyok? Nem érzem bűnömet. Mást nem, csupán élni akartam s nem vagyok rosszabb, mint a többiek.
Csak azok követhetnek el hibát, akik értelemmel bírnak. Csak azok követhetnek el bűnt, akik értik a bűn fogalmát.
Már sokszor hallotta a könnyedén odavetett megállapítást, hogy mindenkiben megvan a gyilkosságra való hajlam, de azt is tudta, hogy ez nem igaz. Kétségtelenül élnek köztünk olyanok, akiknek az emberölés könnyű és élvezetes dolog: találkozott már néhány ilyennel. Aztán sokmilliónyi ember sikeres kiképzés révén képes elvenni mások életét. (...) Vannak, akik opportunista módon ölnek, előnyökért vagy önvédelemből, akkor fedezve fel magukban a vérontás képességét, amikor nem látnak más lehetőséget; de olyanok is akadnak, akik ilyenkor is, a legdurvább nyomás alatt is megtorpannak, képtelenek kihasználni az előnyt, megragadni az alkalmat, leszámolni ezzel a végső, legnagyobb tabuval.
A tűz ugyanúgy nem tesz különbséget jó és rossz ember között, akár a puskagolyó.