Idézetek a bűnről
Auschwitz igazi problémája az, hogy megtörtént, és ezen a tényen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem változtathatunk.
Az igazi gazember (...) mindent a korrektség vértjében csinál.
Az egyszerű (...) emberek nem olyan filozofikus gondolkodásúak, mint a vezetőik. Ők azt gondolják, hogy aki lop, azt be kell zárni, titulusra vagy rangra való tekintet nélkül, akár van hova bezárni őket, akár nincs.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne! Bárcsak lennének a rossz emberek, akik valahol ármánykodva űzik gonoszságaikat, nekünk pedig csak annyi lenne a dolgunk, hogy elkülönítsük őket a többiektől, és elpusztítsuk őket. De a Jó és a Rossz közötti választóvonal ott húzódik minden ember szívében. És ki lenne hajlandó elpusztítani a saját szíve egy darabját?
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
A sötétség része a városnak, de ha tudod, hogy mit nézz, akkor el tudod különíteni a nappalt az éjszakától.
Ha Isten szabad akaratot adott neked, akkor hogyan lehet minden Isten terve szerint? Ha viszont minden Isten terve szerint alakul, akkor meg hogyan lehetne szabad akaratod? Szóval miért van az, ha valami szarság van, például háború, éhezés, vagy csontrákos gyerekek, akkor az mindig az ember szabad akarata szerint történik (...). Ha valami viszont tuti jól megy, az meg már Istennek köszönhető?
Az egyik embernek nem bűn, ha kezet emel az apjára, a másiknak bűn, ha késsel eszi a halat. Az a lényeg, hogy amit te bűnnek tartasz, attól óvd magad, mert ha elköveted, az benned bosszulja meg magát, de nagyon.
Érdekel az emberi viselkedés. Még akkor is, ha sötét.
Aki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített.
A jók soha nem maradnak életben. Meghalnak lövészárkokban, meg kivégző osztagok előtt, meg mocskos börtönpriccseken olyan bűnökért, amiket nem követtek el. Ők mindig meghalnak. A gonoszok élnek vidáman tovább.
Meddig élhet az ember a bűn közelében anélkül, hogy a részesévé válna?
Jobb elkerülni az olyan helyzeteket, amelyekben az ember akaratlanul is kihágást követ el.
A gyilkosság megváltoztat, kitép a lelkedből egy darabot, amit sosem szerezhetsz vissza.
A csempészek többet kirándulnak, mint egy író, és többször mennek terepmunkára, mint az antropológusok.
Facebook
Pinterest