Tullio Avoledo

Azt mondják, minden utazásban az elindulás a legnehezebb.

Ha mindkét megoldás rossz, a harmadikat kell választani.

A ma fájdalma a holnap boldogságának része.

Könnyen ítélkezik az, akinek kényelmes élete van.

Ítélkezni sokkal könnyebb. Azt gondolni, hogy a jó az egyik oldalon van, a rossz meg a másikon. Pedig nem. Nem így van. Tudja (...), a rosszat néha... néha nehéz felismerni... Valaki eldönt valamit, a többiek úgy gondolják, hogy jó a döntése, vagy legalábbis nem nagyon rossz, és követik. Kezdetben esetleg van, aki ellenáll, aki szól, hogy nem lesz ez jó, nem így kellene csinálni, de aztán neki is be kell állnia a sorba.

A megbocsátás feltétele a bűnbánat.

A barátság bennünk lakozik, a szívünkben. Mint a nosztalgia és a keserűség.

Élni, túlélni csak úgy lehet, ha kiaknázzuk a legmélyebb büszkeségtartalékainkat.

Mi más öröme van az embernek ezen a borzalmas világon, mint egy kis őrültség?

Beteg magból is nőhet csodaszép fa.

Minél kevesebb van valamiből, annál értékesebb.

Amikor a valóság rejtve marad, amikor a valóságot nem láthatjuk, be kell érnünk a szimbólumokkal.