Szerelmes vers
Szerelem oltárán Még a fájdalom S köny, minőt nem adhat Többé hatalom; Egy kicsin köny, ah de tenger, Melyben a szív - s életinger Mélyen sűlyed el. A köny elhullt s érzeketlen, Tompán, bútlan, örömetlen Áll a puszta mell.
És mind magamba lenge lelkedet (fejed fölött, mint lampion lebeg) magamba mind, mohón, elégitetlen, ha húsevő virág lehetne testem. - De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem. Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.
Mert aki végkép senkié, Az mindenki falatja. Pusztíts hát szörnyű szerelem. Ölj meg. Ne hagyj magamra.
Meg van még minden egyben: te meg én. Mi átfutottunk sok-sok emberen míg egyen lettünk: te meg én, mondd mi ez a titkos megoldás, egyedül vagyunk, sose volt más ember a földkerekén.
Igazad van... Nem vonzó rettegésben és ideglázban nagy a szerelem, hanem mikor oly ősi nyugalommal ölelkezünk, hogy még észre se vesszük s máris egymásban alszunk -: igen, így süllyedünk vissza istenbe, csak így s ilyenkor mély szerelmünk, mint a föld és egyszerű, mint a halál s az élet, melyeknek öntudatlan kezei kötötték s majd feloldják köldökünket.
A titkomat nem kérdezed, magyarázat a két kezed, ki léteddel a létet magyarázod, egyszerre hallgatsz és felelsz: szeretem benned a világot!
Egész szerelmem annyi volt csak: Hogy láttalak, szemedbe néztem, Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen.
Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszit a muszáj is -
ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
mig el nem fehérül a száj is.
Nem szeret kétszer, aki szeretett: aki üdvözült, nem üdvözül újra!
Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és ne vesd meg, ne kerüld, barátom, a szerelem gyönyörét s a táncot.
Aki szeret, ártatlan, aki szeret, vétkezik. Aki szeret, azé a bánat, mely hasztalan érkezik. Aki szeret, lelke vágyát érzi, és vágyakozik teste is. Aki szeret, előre érzi, hogy por volt, s porrá lesz megint.
Óh, jaj, szédülök itt a parton, Óh, jaj, most mindjárt itt leszel, Kérdezlek majd és kérdezel És összecsap két szomju-lélek És fejemet kebledre hajtom. Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Szerelemhez nem kell szépség, Szerelemhez nem kell ész, Szerelemhez nem kell semmi más, Csak szerelem kell és kész.