Önelfogadás
Szembe kell nézned a démonaiddal, kezet kell fognod velük, meg kell ölelned őket, mert ez vagy te.
Természetet, barátaim,
Nem válthatunk (se én, se más).
Hibásak vagyunk. Mindenik
Hibánk egy egyéni vonás.
Ki gyarló - máris önmaga.
Ki megjavul - máris hamis.
Hibák sajátos összege
Tesz önmagammá engem is.
Hibáim halmaza vagyok.
Leszokva őket, úgy hiszem,
Nem is leszek többé, nem is
Marad belőlem semmi sem.
Akkor is fogadd el magad, ha nem úgy sikerülnek a dolgok, mint szeretnéd. Csakúgy, mint egy kisgyermeket, aki tanul, fejlődik, hibázik, mert erről szól az életünk. Tanulunk, fejlődünk, hibázunk, de nem szabad megengedni magunknak, hogy emiatt ne szeressük azt a csodálatos embert, aki vagyunk.
Azok a részeid, amelyeket nem szeretsz, amiket szégyellsz, teljesen rendben vannak. Amit a rossz oldaladnak gondolsz, az pont olyan, mint amit a jónak tartasz.
Tegnap talán hibáztam, de a tegnapi énem is én vagyok. A hibáimmal és tévedéseimmel együtt vagyok az, aki vagyok. Holnap talán egy kicsit bölcsebb leszek, de az is én leszek. A hibáim és tévedéseim is az én részeim, az életem csillagképének legfényesebb pontjai. Mára eljutottam oda, hogy szeretem magam azért, aki vagyok, aki voltam, és akivé remélem, hogy válni fogok.
Mások hibáinak elfogadása ott kezdődik, hogy elfogadod a saját hibáidat és tökéletlenségedet - ha másokkal jól akarsz bánni, ahhoz előbb meg kell tanulnod jól bánni magaddal.
A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni.
Senki nem szabadulhat meg a szeplőitől, nem futhat gyorsabban magánál, nem léphet ki a saját bőréből. Személyiségünk mély rétegei olyan hosszú idő alatt kristályosodtak ki, hogy aligha változtathatjuk meg egy csapásra. Agyunk százmilliárdnyi szinapszisa egyetlen döntés nyomán nem alakítja át kapcsolatait.
Akik az önelutasítástól eljutnak az önelfogadásig, azok sem feltétlenül látják mindig szépnek magukat. Inkább az a különbség, hogy aki elfogadja önmagát, annak nem írja át negatívra a hangulatát, ha éppen nem azt látja a tükörben aznap, amit szeretne. Attól még ugyanúgy megy, végzi a dolgát és teszi azt, amihez kedve van.
Aki szereti és elfogadja önmagát, az nem tűri, ha bántják. Hanem azt mondja, hogy jár nekem a jó, jár nekem a figyelem és a tisztelet. Az önelfogadás nem annyiból áll, hogy billegetem magam a tükör előtt, hogy "jaj, de szép vagyok, bármit felvehetek", aztán folytatok mindent ugyanúgy, mint eddig.
Légy az, aki vagy, de ne forogj folyton saját éned körül. Ne csapd be magad. (...) Fogadd el magadat kuszaságaiddal és ellentmondásaiddal együtt. Mert csak akkor jutsz tovább, ha el tudod viselni magadat. Csak akkor leszel emberi.
Facebook
Pinterest