Önelfogadás
Önmagunk elfogadása, ez készteti legjobbjainkat, hogy önmagukkal szembeszálljanak, de nyílt sisakkal, csel nélküli csatában. Ezért van az, hogy gyakran éppen ezek a felszabadultak térnek át a legszigorúbb vallásra.
Önmagunk elfogadása minden tekintetben - nem kedvelt vagy nem megfelelőnek tartott vonásainkkal egyetemben - azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel hozunk helyes döntéseket. Csak akkor tudjuk eldönteni, merre tartsunk, ha pontos képünk van arról, hol tartunk.
Meggyőződésem, hogy a pozitív változás kulcsa mindannyiunk életében a felelősség vállalása, önmagunk elfogadása és feltétel nélküli szeretete.
Önmagunk elfogadása annyit jelent, hogy ha nem is szereted a külsődet, attól még nem utálod magadat.
Az önelfogadás és az önbizalom egymással harmóniában működnek jól, és így teszik lehetővé egy érzelmileg kiegyensúlyozottabb élet kialakítását. Ehhez tényleg bátorság kell, de nagyon megéri.
Békélj meg magaddal, és nem lesz senki, aki legyőzhet. És senki, akit te kívánnál legyőzni.
Bírom, amikor azt mondja valaki, "fogadd el magad", tehát nagyon jó meg szép minden. De (...) amikor beleállsz, amikor vásárolsz, gyereket nevelsz, viszed a háztartást, amikor takarítasz, fölszedsz néhány kilót, és nem úgy nézel ki, ahogy azt elvárod magadtól, akkor azért sokkal nehezebb azzal szembesülni, hogy fogadd el magad. (...) Baromi könnyű úgy mondani valamit, hogy közben a ráfordított idő nem életszerű. És ezeknél a (...) nőknél ez sokszor nem életszerű, mert ez az életük, hogy konditeremről konditeremre járnak, hogy vásárolnak, ide mennek, oda mennek. "Fogadjuk el magunkat", mikor mindenünk megvan, és semmi dolgunk. Hát, édeseim, így nagyon könnyű. Ha három gyereket nevelsz, háztartást vezetsz, főzöl, mosol, iskolába mész, leckét írsz, és felcsúszik három-négy kiló, akkor nem tudod lenyelni a dumát, hogy fogadd el magad.
Számomra az igazi jólét ott kezdődik, amikor valaki jól érzi magát a saját bőrében.