Nyelvtudás
Egyedül a nyelvekben jelent értéket már a laikusság is. Hibákkal teli mondatok is építhetik a jóakarat hídját ember és ember között.
A kiejtés a nyelvtanulásnak egyik legnehezebb feladata; nyelvtudásunk egyik fontos próbaköve. Bár a szókincs és nyelvtan becsületes ismerete nélkül nem sokat ér, tudásunkat az első pillanatban mégis ennek alapján ítélik meg. Körülbelül azt a szerepet játssza képességeink elbírálásában, mint a külső a nők életében. A csinos nőnek megjelenése pillanatában mindenképpen igaza van. Később kiderülhet róla, hogy buta, unalmas, vagy éppen rosszindulatú, de az első csatát mindenképpen megnyerte.
A hazaszeretetnek nem az internacionalizmus az ellentéte, hanem a sovinizmus. Saját nyelvéhez is közelebb érzi magát az, aki más nyelveket ismer.
Csak az tudja igazán a magyar nyelv szépségét értékelni, aki tud egy-két idegen nyelvet. Ahány nyelv, annyi ember!
A szavaknak olyan kulturális, érzelmi háttértartalmuk van, aminek csak akkor kerülünk birtokába, ha évtizedekig élünk abban a kultúrkörben. Akármilyen jól tudunk valamilyen idegen nyelvet, nem tudjuk olyan árnyaltan kifejezni magunkat, ahogy az anyanyelvünkön.
Az elsajátított nyelv csupán álarc, kölcsönzött identitás. Kellő távolságtartással kellene hozzá viszonyulni, és sosem volna szabad engedni a csábításnak, hogy az ember teljesen alkalmazkodjon hozzá, és ezáltal megtagadja anyanyelve hangait, hogy a másokét utánozza. Aki enged ennek a csábításnak, azt kockáztatja, hogy elveszíti az emlékezőképességét, a múltját, anélkül, hogy másikat kapna helyette.
Túl könnyen mondja ki az ember idegen nyelven, hogy "szeretlek"... Nincs annak súlya, csak az anyanyelven.
A nyelvtudás hiánya okozza, hogy idős, tapasztalt hölgyek kiscsibeként követik az idegenvezetőket, mert attól tartanak, hogy ha lemaradnak, bekebelezi őket egy ismeretlen, furcsa világ.
Soha nem lehet alaposan megismerni egy országot anélkül, hogy a helyi nyelvet ne beszélnénk.
Facebook
Pinterest