Festészet
Egy festmény nem csupán festékből áll. Olyan alkotás, amelyben tetten érhető a művész agya, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból is érzelmeket vált ki. A festékből így lesz szépség, így válthat ki belőlünk csodálatot vagy éppen megdöbbenést. A festéket a művész tölti meg élettel, az élmény pedig a befogadóval folytatott kommunikáció révén jön létre.
Ha nem akarsz csalódni a festészetben és a művészetben, ne tekintsd a mesterségednek, bármilyen tehetséges vagy is; a pénzt és a hatalmat máshol keresd, de ne fordíts hátat a művészetnek akkor se, ha a tehetséged és a munkád elismerését nem kapod meg.
Amikor a kép működni kezd a nézőben, ugyanolyan folyamat kezdődik el, mint a festőben munka közben, ugyanolyan beláthatatlan, ugyanolyan irracionális.
Senki sem él meg a festésből. Az embernek meg kell halnia előbb, hogy meg tudjon élni a festésből. Van Goghnak, Modiglianinak, mindegyik nagy festőnek meg kellett halnia.
A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál.
Vannak időalapú művészetek. A film, a zene, a színház, mind időalapú művészet. Van eleje, közepe és vége. Az elejétől kezdve figyelned kell. Ahhoz az időszakaszhoz vagy kötve. Csak ily módon tudod átélni. De van a festészet. Nincs eleje, nincs közepe, és nincs vége. Azt látod, amit szeretnél, és akkor, amikor szeretnéd. Nincsenek korlátok. Egyszerűen csak ott van.
Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.
A festészetben éppúgy, mint a zenében, inkább a célzásokra kell figyelnünk, semmint a kimondott dolgokra.
Az igazi festőművészek tökéletesen tudják, hogyan hozzanak létre színeket egy fekete kabáttal, egy fehér nyakkendővel és szürke háttérrel.
A művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia.
Facebook
Pinterest