Fénykép
A fénykép az fénykép. Nincs ízléses vagy ízléstelen. Persze ha a linkre kattintva egy halott képe jön elő, a jó kisfiúk anyukája pert indít, de ha ugyanaz a fotó a Times honlapján díszeleg, Pulitzer-díjra jelölik.
Minden fotó egy ígéret, egy olyan ígéret, ami soha nem válik valóra. Ez tesz egy képet nagyszerűvé.
A fotográfia képes azon pillanat érzését felerősíteni, amit akkor éltem meg, amikor exponáltam. A fényképnek nincs is más választása. A fotográfia nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: a folyamatos jelen.
Egy fénykép meg egy évmilliók óta halott csillag most ideérő fénye között túl nagy különbség nincs.
Amit az ember lát, és ami valóban létezik a természeti világban, gyakran ellentmondásban van egymással. Az emberi szem nem képes igazi látásra, mert saját ember mivolta korlátozza; az ember látását elhomályosítja a megbánás, a vélemény, a hit. Ami a valós világban tapasztalható, megismerhetetlen a valós időben. A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot.
Mindenkiről lehet vonzó képet készíteni, ami a legelőnyösebb vonásait mutatja. Végül is mindnyájan erre törekszünk így vagy úgy. Hogy a legmegnyerőbb arcunkat mutassuk másoknak, és elleplezzük az igazi énünket, a lélek sötét bugyrait. Az internet ebben a legjobb segítőtársunk.