Érvelés
A járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen működő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerűen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerűen az az üzenet győz, ami egyszerűbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható.
Intelligens elmebetegek tudják, hogy nem kell a világképük minden egyes részletét megmagyarázniuk. Elég, ha az állításaik ellenkezőjét sem lehet bizonyítani.
Idézetekkel operálni pedig nem túl egyenes dolog, főleg élőbeszédben, már az ókori filozófusok megfogalmazták az argumentum ad personam - kb.: tekintéllyel takarózás - fogalmát, ami helytelen, sőt illetlen. (...) Attól nem lesz igazunk, ha bedobjuk hanyagul, hogy Szókratész is a mi nézetünket vallotta.
A vitában általában annak lesz igaza, akinek a legnagyobb a szája. Annak az elképzelései valósulnak meg, aki a hazugságait nemcsak önmagának meséli be sikeresen, hanem másokkal is meg tudja etetni. Az ügyes érvelésen múlik minden.
A rossz, gyenge lábakon álló érveket csakis és kizárólag egy-egy tetszetős mondat varázsolhatja át - csiribú! csiribá! - olyan ütőkártyává, ami az összes többit letromfolja.
Az érvelés az egyik legjobb társasjáték. De ebben nem a szerencse dönt, és a tétje is nagyobb annál, mint célba érni a pályán. Meggyőződések, hitek, ismeretek, tettek múlnak rajta. Aki érvelni tud, az képes formálni a világ erőit és élni a pillanattal, jogaival. Képes együtt élni másokkal.
A cáfolás nem az ellenfél kijavítása vagy kiiktatása. Előfordulhat, hogy a vitában az ellenfél szándékosan követ el hibát, azért, hogy elterelje a figyelmünket lényeges érveinek a számbavételéről.
Vitassuk meg azt, amiben nem értünk egyet, méghozzá úgy, ahogy kultúremberekhez illik, érvekre érvekkel, tényekre tényekkel. A puszta elutasítás még soha nem vezetett értelmes eredményhez. Az okos viták azonban igen.
Nem lehet érveléssel lebeszélni valakit olyasmiről, amire nem érvekkel lett rábeszélve.