Dohányzás
Akárki akármit mond, dohányozni jó. Még akkor is, ha megöl. Mert előbb-utóbb megöl.
A cigarettával a következőket tudatod a környezeteddel: "Fütyülök rátok, érdekel is engem, kaptok-e levegőt vagy sem! Tőlem megfulladhattok, én akkor is rágyújtok!" Nem valami udvarias szokás ez a dohányzás. Az ember ne tegyen ilyet a barátaival!
A felnőttek megbetegszenek, mert dohányoznak, rosszul táplálkoznak, vagy túl sokat dolgoznak, otthon meg csak veszekszenek. Egyszóval már nem boldogok, és olyankor rájuk törnek a betegségek, és akkor már mondhatják, hogy azért boldogtalanok, mert betegek.
A bor meg a dohány elmossa az egyéniséget. Egy szivar vagy egy kupica vodka után te már nem te vagy, hanem te plusz még valaki; szétfoszlik az éned, és már úgy viszonyulsz magadhoz, mint harmadik személyhez.
A dohány tökéletes gyönyör. Kifinomult, és kielégületlenül hagy.
A dohányzás megöl, és ha meghaltál, életed elég fontos részét veszítetted el.
Az első cigarettát egy bárban próbáltam ki, csak olyan "Hmmm... kipróbálom. Egy szál nem okoz semmi problémát, nem fogok rászokni."-módon. De aztán elkezdesz lejmolni. "Kaphatok egy szálat? Nem veszek egy egész dobozzal, nem vagyok szenvedélybeteg..." Aztán egy idő után már napi 10 szálat kunyerálsz. Végül jön valami nehéz, komplikált vagy stresszes dolog, megveszed az első dobozt, és véged. Utána már csak arról szól a dolog, hogyan tudnál leszokni.
Sohase lesznek rokonszenvesek azok az asszonyok, a kiknek szagos szájvizeket kell használni, hogy eltűnjön fogaik közül a nikotinillat.
Folyton odajönnek hozzám, mondván, hogy zavarja őket, hogy dohányzom. Jó vicc, engem meg megöl.
A kövérséggel (...) ugyanúgy vagyunk, mint a dohányzással, hogy egész egyszerűen nem mérjük fel azokat a károkat, amiket okozni képes. Rajta a dobozon, hogy "meghalsz, genya!" Elfordítod, kiveszed, és már gyújtod is meg.
A dohányzás (...) egyike azoknak a ritka tevékenységeknek, amelyek a költséges, de a társadalombiztosítás által támogatott halálon kívül tényleg nem adnak semmit. Dohányosként orosz rulettet játszunk, csak nem adjuk tovább a pisztolyt. Mert nem a tüdő az egyetlen szerv, amelyik károsodik a több mint 4000 méreganyagtól, amelyet a dohányfüst tartalmaz.
Fel kellene azonban ismernünk, hogy mikortól ártunk magunknak. Egyszerűen lemondhatunk az esti sörünkről, egy felessel kevesebbet ihatunk a kocsmában, és abbahagyhatnánk a cigizést. Miután az összes Marlboro-man szívproblémában, tüdőrákban és más, a dohányzással összefüggő betegségben halt meg, a dohányzás eléggé uncool dolog lett.
Ami a dohányzást illeti, az egy gyerekes szokás: csúnya a szemnek, gyűlöletes az orrnak, káros az agynak, veszélyes a tüdőnek, bűzös lesz tőle a leheleted, és minden férfit, aki elég hosszan csinálja, elnőiesít.
Facebook
Pinterest