büntetés
A bűnügyi igazságszolgáltatás rendszere nem azért működik jól, mert a racionális szereplők tudják, hogy a Nagy Testvér a nap huszonnégy órájában figyeli őket, majd lecsap, és olyan költséget vet ki, amely minden hamisan szerzett hasznot megsemmisít. Egyetlen demokráciának sincs erre erőforrása, és nem is áll szándékában így bánni az állampolgáraival. Csak a bűnözői viselkedés mintáját lehet felfedezni és megbüntetni, és a mintavételnek elég igazságosnak kell lennie ahhoz, hogy az állampolgárok az egész rendszert legitimnek érezzék.
Kétlem, hogy bárhová is vezetne, ha folyamatosan ostoroznak valakit ugyanazért a bűnért.
Az emberek a rajtuk esett igazságtalanságokat abban vélik kompenzálni, hogy helyeslik a bűnösök megbüntetését, de azzal már, hogy a büntetés sehova sem vezet, nem törődnek.
Lehetsz Úr s lehetsz erős Isten,
És büntethetsz, ahogy akarsz,
De én vétkemért csupán engemet.
Vannak, akiknek abban a pokolban van a helyük, amit maguknak teremtettek.
A pofátlanságnak vannak olyan magas fokai, amiért nem jár büntetés, csak csodálat.
A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.
Amit véletlennek neveznek, az jutalom, vagy büntetés - kinek-kinek a pillanat törvénye szerint.
A természetben nincsenek sem jutalmak sem büntetések: következmények vannak.
Az ember ugyanis nem azért viselkedik a társadalom előírásai szerint, mert annyira szereti betartani a törvényeket, hanem mert fél a büntetéstől.
Ő nem büntet és nem áll bosszút, nem ítélkezik. Az Isten dolga a büntetés, az ember csak könyörületes lehet.