Alázat
Az alázat hasznos a fönnhéjázóknak, akik rászorulnak a korbácsra. De én a régiekkel tartok, akik megmérkőztek az istenekkel a boldogságukért.
Az alázatos szív megbecsüli a többieket (...). Tapsoljunk szívesen másoknak! Mindenekelőtt pedig tekintsünk másokat fontosabbaknak magunknál.
Nem akkor vagy alázatos, ha térdre hullsz és megalázkodsz, hanem akkor, ha bátran kiállsz a rád bízott ügyért.
Az igazi alázat nem az, hogy rossz véleménnyel vagyunk magunkról, hanem az, hogy pontosan látjuk magunkat.
Alázat nélkül lehetetlen a tökéletesedés. "Minek nekem a tökéletesedés, ha így is jó vagyok?"
Az igazán alázatos ember nem tud kétségbeesni, mert már régen nyoma sincs benne az önsajnálatnak.
Az alázat igen különös dolog. Amint úgy gondoljuk, hogy elértük, abban a pillanatban elveszítjük.
A világ csak azoknak bocsát meg ideig-óráig, akik szívükben szerények és alázatosak...
Óh, tudok én alázatos lenni: a rabszolgaság nagy tanítómester az alázatosságban!
A túlzott alázat zsarnokságot szül, a gyengeség és megalkuvás önzést eredményez.
Az igazi alázat lemondani azokról a dolgokról, amelyek a legdrágábbak nekünk.
Facebook
Pinterest